Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1947. július 1. IX. rendes ülés

4.sz.melléklet a jzkv. 345.pontjához.

Tisztelt Bizottság!

Karunk 19#7«évi május hó 2-án tartott VII.rendes ülésén azt a javaslatot tettem* kérje a Kar a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrhoz intézett felterjesztésében a 18.566A934-.IV.sz.VKM.rendelettel szüneteltetett elemi mennyiségtani tanszék mielőbbi újból való felállítását s e kérés kedvező elintézésének feltétele alatt hivja meg a Kar a felállítandó tanszékre dr.Nagy Béla főiskolai r.tanár urat* Egyetemünk c.ny.rk.tanárát. Karunk a felállítandó tanszékek ügyében javaslattételre bizottságot küldött ki; ez a bizottság javaslatom elvi részét a magáévá tette azzal a módosítással* hogy a felállítandó tanszék neve alkalmazott mennyiségtani tanszék legyen. A bizottság javaslatára Karunk 1947.évi május hó 30-án tartott VIII.rendes ülésén kimondta, hogy az alkalmazott mennyiségtani tanszék felállítását szükségesnek tartja és a tanszék felállítására valamint betöltésére vonatkozó javaslattételre bizottságunkat küldte ki azzal a felhatalmazással* hogy a betöltésre vonatkozólag személyi javaslatot is tehet.

Ennek megfelelően bizottságunknak kettős feladata van.Javaslatot kell tennie a tanszék felállításának indokolására nézve és javaslatot kell tennie a betöltés módjára, valamint meghívás utján való betöltés esetén a meghivandő személyére nézve. Ezekre vonatkozólag az alábbi javaslatot terjesztem a T.Bizottság elé.

I. Az alkalmazott mennyiségtani tanszék felállításának indokai.

1. A hazai eyretemeken uj mennyiségtani tanszékek felállításának szükségessége. Hazánk tudományegyetemein a mennyiségtani tanszékek a következőképpen oszlanak meg: a budapesti egyetemen két mennyiségtani és egy betöltés alatt álló geometriai tanszék* a szegedi egyetemen egy mennyiségtani és egy geometriai tanszék, a debreceni egyetemen egy mennyiségtani tanszék van, a pécsi egyetemen nincs mennyiségtani tanszék. Hozzávéve ehhez a műegyetem három mennyiségtani tanszékét és egy kereskedelmi és politikai számtani tanszékét is* összesen tis mennyiségtani jellegű tanszék van Hazánkban. Ez a szám nincs arányban kiváló matematikusaink nagy számával. Valóban, egy tudományszak terén sincs olyan nagy "tudósexportunk", mint a matematikában. Neumann János, Pólya György, Radó Tibor, Szász Ottó, Szegő Gábor, Wintner Aurél magyar származású matematikus-professzorok amerikai, fekete Mihály palesztinul,

Riesz Marcell pedig svéd egyetemeken működnek s az illető országok matematikusai büszkén vallják magukénak őket. Ennek megfelelő számban sok tehetséges matematikusunk van a fiatalabb generációban is. Ha a hazai egyetemeken nem emelkedik a matematikai tanszékek száma, a jövőben is sok kiváló matematikusunk kerül külföldre. Azt pedig talán nem szükséges részletesebben fejtegetnem, hogy Hazánk szempontjából mennyivel kívánatosabb volna, ha ezeket a kiváló tudósokat megtarthatnók.

De nincs arányban a mennyiségtani tanszékek száma a matematika rohamos fejlődésével sem. A matematika éppúgy részlettárgyakra oszlik, mint ahogy a biológia embertanra, általános állattanra, állatrendszertanra, általános növénytanra, növényrendszertanra, vagy mint ahogy az abiológikus természetrajz ásványtanra, földtanra, kőjízettanra, paleontológiára. Sőt, a matematika egyes ágai, az analízis /s ezen belül pl. a valós függvénytan és a komplex függvénytan/, a számelmélet, az algebra, a halmazelmélet, a metematikai logika, a geometria /s ezen belül a metrikus geometria, a projektiv geometria, a topológia/, az alkalmazott mennyiségtan stb. a fejlődéssél együttjáró specializálódás következtében talán még messzebb kerültek egymástól, mint más tudomány-