Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1947. május 30. VIII. rendes ülés
dolgozatnál társszerzőként szerepelek, nem kívánom megbírálni, hanem csupán annyit jegyzek meg, hogy e munka az ephedrin és Y "ephedrln eddig még vitás configuratios kérdését az N-ü-acylvándorlások tanulmányozásával kivárja uj megvilágitásba helyezni. E téma tehát az elméleti or~ ganikus chemiá tárgykörébe tartozik, és pedig nemcsak stereochemiai jellegénél fogva, hanem azért is, mivel a szabad láncrotálás újabban mindinkább vitatott kérdését Új kísérleti adatokkal világítja meg. A fenti ismertetésből nyilvánvalóvá válik, hogy azt a lelkes és fáradhatatlan kutatói tevékenységet, mellyel Fodor Gábort habilitációs ügyével kapcsolatban jellemeztem, magántanári kép es i t és én ek elnyerése után is változatlan lendülettel folytatta. Dolgozatai nemzetközi szakköröknél is méltó elismerésre találtak, amit dolgozatainak a nemzetközi szakirodalomban való idézése, továbbá külföldi kutatókkal való levélváltásai is igazolnak. E szempontból, mint újabban felmerült adatra, csak arra kivánok most hivatkozni, hogy W.Theilheimer "Synthetische Methoden der organischen Chemie1’ /kiad. 1946. S.Karger, Basel és New-York./ cimü müvében közli azokat a fontosabb uj módszereket, amelyek az organikus chemiai kutatásnak az 1942“1944. években történt előhaladását jellemzik; e könyv 793 eljárást tárgyal s ezek közül 9 hivatkozik Fodor és munkatársai módszereire. Dr./inkier Slemér életrajzi adatai: Született 1909”ben. 1928“ban gyógyszerészi pályára lépett' s 19'32-Ver Egyetemiünkön kitűnő minősítésű gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett. Ezután mint vegyészhallgató Karunkon folytatta tanulmányait, s 1935t január 26-án szerves chemiából mint főtárgyból summa cum l^ude jelzésű bölcsé szdoktori oklevelet szerzett. 1933. szeptember 1. óta áll a szerves és gyógyszerészi vegytani intézet szolgálatában; e szolgálatát díjtalan gyakornokként kezdte, 1935, szept. 1-től dijas gyakornok ^ / közben 1 évig katonai szolgálatot teljesített/ -, 1941. február l.'-től tanársegéd, 1944. szeptember 1-től vIII.f.o. adjunktus; 1946. okt. 1.-től a VKM. redukciós rendelkezése folytán I.o./Vlll.f .0./ tanársegéd.- Az 1938/39. tanévet mint állami ösztöndíjas Berlinben töltötte, ahol a tudományegyetem gyógyszerészi chemiai intézetében Mannieh prof.mellett dolgozott.“ 1943, junius 26-án Karunk a "Szerves chemiai módszertan ©. tárgykörből egyetemi magántanárrá képesítette. Magántanári előadásain kívül &arunk megbízása folytán ellátja a Kieeész.ités qk a, -szerves .cltemiaj. gyakorija tokhoz c. heti 2 órás, UnirWTÉiMS'eW f » 1-1 féléven át heti 5 órában a vegyészhallgatóknak kötelezően előirt "szervetlen chemiai technológia" c. collegiumot. Dr.Vinkler Elemér tudományos munkássága: Doktori értekezésén kívül eHdig 7 dolgozata jelenj meg nyomtatásban, ezenkívül egy nyomtatásban megjelent dolgozatnál /1. dolgozatjegyzék á.sz.7 a kísérleti rész társszerzőjeként szerepel. Ezen, összesen 9 dolgozaton kivül egy hosz“ szabb lélekzetü dolgozatát az ^cta .^hem.Phys .Univ. Szeged szerkesztőbizottsága még 1944-ben közlésre elfogadta, de ez rajta kivül álló okokból eddig nyomtatásban nem jelenhetett meg» /kéziratát 1. dolgozatjegyzek lO.sz.a.' .- Mind e dolgozatokat rés zlet/esen ismertettem Vinkier Elemér habilitációs ügyével kapcsolatban, úgy hogy e helyen az ott adott véleményre hivatkozom. Csak^példaként említem, hogy e régebbi dolgozatai közül az 5.sz. /társ szerzői Bruck' er Gy. és Krámli A./ a Houben-W^l "Methoden der organischen Chemie" c. monográfia legújabb kiadásában felvételt nyert. Egyébként e 10 dolgozata közül 4 jelent meg külföldi folyóiratokban.” Magántanári képesítésének megszerzése óta újabb dolgozata nem jelent meg, bár kétségtelen, hogy azóta is folytatta tudományos kutatásait.