Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1942-1943, Kolozsvár
1942. november 19. III. rendes ülése
^D3 Tekintetes Matematikai és Természettudományi Kar! A Dékán Úr 611—1941/2. m. t. t. k. sz. a. kiadta nekem Dr. Homonnay Nándor I. o. múzeumi segédőrnek »A madarak állatföldrajza, tekintettel a hazai viszonyokra« című tárgykörből kért magántanári habilitációja ügyében, nevezett irodalmi munkásságát, hogy arról bírálatot és véleményes jelentést készítsek és ennek megtörténte után az iratokat Dr. Géléi József ny. r. tanár úrhoz, mint társbírálóhoz további eljárás végett áttegyem. A megbízásnak a következőkben teszek eleget. Dr. Homonnay Nándor 20, nyomtatásban megjelent dolgozatot csatolt kéréséhez, Ezek közül az elsőről, mely hazai madaraink alsó gégefőjének összehasonlító anatómiájával foglalkozik, nem kell szólnom, mert ez doktori értekezése volt, és amikor a doktorátust elnyerte, már megbíráltatott. 2.-ik munkája a foglyok csonkaujjúságáról szól. Ebben azzal a közismert ténnyel foglalkozik, hogy a foglyok között sok a csonkaujjú, amint azt Géléi professzor úr már 1927-ben megírta. A tünet oka kétféle lehet, vagy örökletes rendellenesség, vagy szerzett csonkaság, melyet a fogoly lábaira gombóc alakjában raszáradó sár okoz. A sárpapucs a fiatal fogolycsibét annyira akadályozza mozgásában, hogy éhenpusztulhat, az idősebb foglyok ujjvégeiről ellenben a rájuk száradt sárgalacsin az ujjvég elhalása és leszakadása után leesik s a madár csonkaujjúvá válik. Számos irodalmi adattal és saját megfigyeléseivel támasztja alá megállapítását. 3. -ik dolgozata a madarak vakbelén végzett anatómiai vizsgálatokkal foglalkozik. 125 madárfaj vakbelét vizsgálta meg és kiemeli, hogy egyes vizímadarak vakbelei igen hosszúak és az emésztésben fontos szerepük van. Bár mintegy 1000 egyed vakbelét vizsgálta, helyszűke miatt csak a főbb típusokkal foglalkozik és részleten leírja több faj vakbelének szövettani szerkezetét. Erre jellemző a nyirokcsomók nagy száma, melyek vagy szétszórtan, csomókban, vagy Peyer-féle plaqueokban helyezkednek el. Számuk legnagyobb a sirályfélék vakbelében. Csaknem minden madárfaj vakbelében Lieberkühn-féle mirigyek is vannak. A növényevő madarak külön izomgyürüvel elzárható vakbelében baktériumok segítségével cellulózebontás megy végbe. 4. -ik dolgozatában a tihanyi szürkegémtelepről szól s benne a szerző már nem anatómiával, hanem ökológiával foglalkozik, aminthogy ettől kezdve a madárélet megfigyelése, a környezeti viszonyok tanulmányozása és a madárnak az élőhely viszonyaihoz való illeszkedése köti le újabb tanulmányaiban a szerző figyelmét. 5.-ik dolgozata, a delfinek vadászatáról írt kis cikk, abból az alkalomból készült megfigyeléseket tartalmaz, hogy jelöltet a Nemzeti Múzeum egyik dunai tengerjáró hajón kiküldte az Alduna és Egyiptom madárvilágának tanulmányozására. Maga a cikk a delfinek szigonyozásával foglalkozik és nem mond újat. 6- ik munkája Faunistische Angaben zur Vogelwelt des südlichen Teiles des Komitat Zemplén címmel a még meglevő Taktaköz, Taktamorotva és a Mezőzombor környékén levő kubikgödrök, valamint a Tisza morotváinak madárvilágát írja le. De jelölt nemcsak a vizimadarak élőhelyeit kereste fel, hanem az Ökrőserdő és Tököserdő, valamint a Mádihegy is bőséges alkalmat adott neki arra, hogy az ottélő madárvilágot megfigyelje és leírja. Felsorolja az e helyeken megfigyelt és elejtett madarak életmódját is. 7- ik munkájában a Balaton dankasirályainak költőhelyét és az ott nyüzsgő életet írja le. A sirálytelep a Lelle határában levő berek helyén létesített tógazdaság 7. számú tavában van, hol mintegy ezer pár fészkelt aránylag szíik helyre összezsúfolva. Jelölt részletesen leírja a fészkeket, a fiókák és anyamadarak viselkedését, a fiókák etetését, a pézsmapatkányok által nagy számban megölt kotló anyamadarakat, végül a sirálynak a feketenyakú vöcsökkel és a vízisiklóval szemben tanúsított viselkedését, valamint a sáskaírtás révén megfigyelt nagy hasznát. Ebben a munkában igen sok a megfigyelés. 8- ik, Einige bemerkenswerte Brut-Beobachtungen in der Umgebung des Balaton-Sees I.
