Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1942-1943, Kolozsvár

1942. szeptember 24. I. rendes ülése

hogy a kötelességteljesités legmagasabb, racionálizált fokán hol a helye egy olyan magas közjogi méltóságnak: ott-e ahol megtarthatta volna magát a jövő számára, amelyre egy nemzet akarata szemelte ki, vagy pedig ott, ahol érvényesülhetett a régi magyar virtus., szembenézni halálok halálával. lehet erről igy vagy úgy vélekedni, de egy bizonyos: vitéz Horthy István magatartása, halála nagy és megragadó, példátadó és vigasztaló,

X, « . » *> >

gondolatkeltő és lelkesitő áldozat

volt. Hisszük, reméljük, hogy ez a

.

gyönyörű hősi áldozat a mostani sors»> * »

döntő időkben erőteljesen segit a nagy cél, a boldog magyar jövő felé.Tekintetes Kar!

Egy másik szomorú eseményről is meg kell emlékeznünk. Egyik legkedvesebb és legtiszteletreméltóbb volt Kartársunk, dr.Ruzitska Béla nyugalmazott egyetemi tanár, kiváló kémikusunk meghalt .

Kolozsvár egyik jellegzetes,általánosan szeretett és tisztelt alakja tűnt el testi szemeink elől. A rend, a pontosság és a lelkiismeretesség embere volt,aki a kötelességteljesitésben egy hosszú életen át nem hogy megingott volna, de még csak pillanatokra sem engedett meg magának könnyebbitést. Sok-sok nemzedéket nevelt föl az anyag analízisének és szintézisének tudományában és egyénisége teljesen megfelelt e tudományt annyira jellemző rendnek, pontosságnak,gondosságnak.

Hét, el is tűnt testi szemeink elől Ruzitska Béla, azért úgy Karunkon, mint Egyetemünkön, valamint Kolozsvárról is sokan vagyunk, akik emlékét e kiváló tudósnak és kutatónak szerető, tisztelő kegyelettel őrizzük, és akik nevében kívánhatjuk: sok fáradalommal átszőtt munkás élete után maradjon