Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1941-1942, Kolozsvár

1942. április 28. Kari bizottság ülése Kol Erzsébetnek egyetemi nyilvános rendkívüli tanári cím kieszközléséről

*

J- 5 -230

zett széleskörű tanulmánya, illetőleg a pleistoeaeni lösz csigavilágának a mai faunával való összehasonlitása. Rotarides ennek a tanulmányának befejezése végett kereste fej Májna-Prankfurtban a-Senckeribergi múzeumot,. Ebből az értékes és különösen is sokat emlegetett tanulmányából csak egy pár fontos megállapítást eme kink ki. így pl. azt, hogy a magyar alföldön a pleistocaen csigafajokban jóval gazdagabb volt, mint a mai kor. Az egykori alföldi fajok ma a medence peremének erdőségeiben csaknem kivétel nélkül élnek. Ezzel szemben a mai alföldön olyan fajok vannak elterjedve, amelyek az egykori löszben egyáltalában nem, vagy csak kivételes ritkaságszámban találhatók. Ebből a tapasztalatból azt a nagyjelentőségű következtetést vonja le Rotarides, hogy az egykori löszfauna árnyas helyeket és párás levegőt, nedves talajt kedvelő állatokból állván, az alföldnek pleistoeaeni klimája nedvesebb és növényzete dúsabb volt, mint a mai. Viszont a vizi löszfauna keveset változott, sem akkor nem volt, sem ma nem változatos, hisz a viz és a mocsár épúgy mocsárnak marad, mint amilyen egykoron volt.- Egy másik tanulmányában, melyben szintén szegedi anyagot dolgozott fel, munkatársával: Zogler tanárral arra mutat rá, hogy a csigák erőszakos és mesterséges utakon ritkán terjednek. Előfordulási helyeikhez fölötte ragaszkodnak és ennek következtében az illető élettérnek jellemzésére leginkább alkalmas, u.n. biotophoz ragaszkodó lények.

A változékonysát /variabilitás/ kérdését a csigák hójjának szalagosságával kapcsolatosan taglalja. A szalagképződést egyfelől az öröklés szabályozza, mely megszabja, hogy a köpenyhám minő csikjai legyenek festéktárolók. Viszont a héj szalagképzésében különösen a Cepeak esetében három egymásután következő, illetőleg élettanilag egymásba kapcsolódó esik vesz részt: 1./ A festék a bőralatti kötőszövetben u.n. melanocytákban termelődik, melyek szalagképzés idejére a szalagok helye alá vándorolnak. 2./ A bennük képződött festéket átadják a fölöttük lévő hámcsiknák, mely a festéket oldatba viszi. 3*/ Az oldott festék a héj mészállományával együtt a köpenyszegély szélén a hámból kiömlik a a fölötte lévő mészréteget szinessé teszi.- Mindaz a variabilitás, mely ezzel kapcsolatosan a szalagok képzésében kialakul, abból következik be, mert egyfelől a festékképzés említett hármas szakasza nem kapcsolódik mindig megszakítatlan láncolatba, másfelől a festékképző sejtek nem oszlanak tökéletes egyenletességgel el és végül környezeti tényezők a szalagképződés mind a három szintjét befolyásolhatják.

Dr. Rotarides Mihály iskoláskápzettsége alapján elsősorban morphologusnak tekinthető. Ennek megfelelően 1,5,6,10,12,15. és 42. sz. dolgozata pontos leírásokat nyújt. Itt is azonban körültekintő megfigyelő, mind nagyobb élettani észleletekkel kapcsolja össze tapasztalatait. A 13. és 23. sz. dolgozata pedig egyenesen működés-alkattani, 16. sz. dolgozata pedig tisztán élettani munka.

A csigák helyváltoztatásáról /9,13>15>23» sz. dolgozat/ megállapítja, hogy az három tényezőnek, nevezetesen: a talpizommozgásnak, a test szövetnedvi