Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1941-1942, Kolozsvár

1941. november 20. III. rendes ülése

tett el, mindenekfölött pedig ernyedetlen szorgalommal megszervezte az öröklődéstani oktatást, vonzó előadásaival úgy lebilincselte az orvosnövendékeknek nagy seregét, hogy ma Karunk azon professzorai közé tartozik, kit egyetemünkön a legnagyobbszámú hallgatóság hallgat.

Mindezeknek alapján magától értetődőnek fogja tartani Nagyméltóságod, hogy Csik Lajos kartársunkat a legmelegebb pártolással javaslom a nyilvános rendes tanári kinevezésre.-"

Fentiek értelmében Dr. Szentpétery Zsigmond ny.r.tanár Dr.Imre Lajos ny.rk.tanért ny.r. tanárrá való kinevezésére tesz javaslatot:

" Tekintetes Kar !

Mely tisztelettel kérem,méltóztessék Dr. IMRE LAJOS egyetemi ny.rk. tanár urnák nyilvános rendes tanári kinevezése érdekében Miniszter Ur önagyméltóságához felterjesztést intézni a következő indokok alapján:

IMRE LAJOS^(született Litke 1900) középiskoláit és egyetemi tanulmányait jelesen, illetve kitüntetéssel végezte. 1926-ban sub auspiciis gubernatoris avatták bölcsészetdoktorrá a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1928-1931-ig Berlinben dolgozott a Kaiser Y/ilhelm Institutban. 1924-ben tanársegéd, 1925-ben magántanár, 1937-ben adjunktus, 1939-ben intézeti tanár lett a budapesti Tudományegyetemen, 1940-ben pedig ny.rk.tanár a kolozsvári Tudományegyetemen. A világháborúban és a nemzeti hadseregben katonai szolgálatot teljesített.

Rendkivüli tanársága előtt irt tudományos munkái a radioactivitás, fiziko-chémia és általános chémia körébe tartoznak. Rendkivüli tanársága óta is állandóan dolgozik: 6 munkát irt: az egyiket az atommagok isomer iájáról, melyet a Magyar Tudományos Akadémia adott ki, a másikat a vizek radioaktivitásának fokozásáról, mely az Orvosi Hetilapban jelent meg, a harmadik munkája az adsorptiora és