Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1940-1941, Kolozsvár

1940. szeptember 2. első rendkívüli ülése

%

Bizottságáról szóló 32.900/1940.

IV.2. számú miniszteri rendeletet és a gyógyszerészhal Igát ók egyetemi kiképzésére vonatkozó szabályzatot és ennek és a Gyógyszerészképzés Karközi Állandó Bizottsága szabályzatának megerősítésére vonatkozó 32 .900/1940.IV.2 . számú miniszteri leiratot.

Az elnök bejelenti, hogy az egyetemi gyógyszerészképzésre vonatkozó szabályzatot elegendő példány hiányában a kari iroda még a szorosan érdekelt kari tagoknak sem tudta megküldeni. A dékán kérésére az egyetemi tanácsjegyző az érdekelt két kar professzorai és illetékes előadói, továbbá az uj szabályzat szerint beiratkozó hallgatók részére előbb az Egyetemi Nyomdából rendelt, majd a minisztériumtól telefon utján kért szabályzatpéldányokat. Az Egyetemi Nyomdától ugyanis értesítés érkezett, hogy a szabályzatok példányaita minisztérium magához vette.

Szentpétery professzor a részletes tárgyalás előtt szót kérve, a tanulmányi rendre vonatkozólag a következőket jelenti ki: Kizárólag csakis a gyógyszerészképzés érdekét tekintve, őszintén sajnálja, hogy az ásványtani kiképzésre vonatkozó többszöri előterjesztése, amit pedig az illetékes kari tagok is helyeseltek, nem talált meghallgatásra . Két fontos dolgot kért annakidején: 1/ azt, hogy az ásványtan legyen vizsgatárgy, 2/ az ásványtanból az elméleti előadások mellett gyakorlat is legyen kötelező. Részletesen kifejtette több Ízben a vizsga pedagógiai fontosságát, de . főleg azt, hogy teljesen lehetetlen bármely természettudományi stúdiumot gyakorlat nélkül elsajátítani, igy az ásványtant se lehet. Most ezért nem tér ki a részletekre, csak azt szögezi le, hogy a most kapott szabályzat tanulmányi rendje alapján az ásványtan lett a gyógyszerészhallgatók részére a legutolsó természettudományi tárgy, melyből se viszga, se gyakorlat nem kell és a legkevesebb óraszámban szerepel a természettudományok közül.----Jogosnak véli tehát

felszólaló az aggodalmat, hogy az ásványtan tanitása, melyet pedig igen fontosnak tart a gyógyszerészek szempontjából, nem lesz, mert nem lehet eredményes ilyen körülmények között. Félő, hogy maguk a gyógyszerészhallgatók is azt fogják ebből következtetni, hogy nekik teljesen mellékes az ásványtan tudása.-----------Miután