Szegedi Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1939-1940, Szeged

1940. május 24. IX. rendesülés

1«

jes egészében fenntartom, mert közel egy éri Itteni működése a róla alkotott véleményemet még meg is erősitette. Kitűnt, hogy Gombás Pál nem csak kiváló elméleti fizikus, hanem elsőrangú előadó is, aki a hallgatósággal nagy szeretettel és odaadással foglalkozik.

Egy újonnan kinevezett professor tudományos produkciója az első években rendszerint csökkenni szokott, mert az előadások kidolgozása és a tanszék ügyeinek intézése igen erősen igénybe veszik. Gombás Pál azonban annak ellenére, hogy a leggondosabban kidolgozott előadásokat tartotta és az elméleti fizikai könyvtár fejlesztéséhez nagy energiával hozzáfogott -több mint 100 kötettel gyarapitóttá a könyvtár állományát - folytatta kutató munkásságát is.

Tolyó évi február hó 19-én a M. Tudományos Akadémia III.osztályának ülésén bemutatásra került a következő dolgozata: " A valenciaelektronok sajátfüggvényének meghatározásáról Fa, K, Rb, és Os fémek esetében.* Ennek a dolgozatnak célja az alkali fémekben /ti kivételével/ a valenciaelektronok sajátfüggvényeit illetve eloszlását meghatározni, arai az alkálifémek elméletének egyik alapproblémája. A problémát redukálni lehet egy egy-test problémára, mert elegendő csak az 1 valenciaelektront tartalmazó elemi gömbre, vagyis az 1 iont ill. valenciaelektront tartalmazó elemi cellával egyenlő térfogatú gömbre szorítkozni. A Pauli-elvet, mely megszabja, hogy a valenciaelektron az alapállapotban milyen kvantumállapotban foglal helyet, egy uj módon vette figyelembe, mégpedig az által, hogy az ion elektrosztatikus potendálja p[ helyett a K(Apf) ^ potenciált vezette be, ahol A.

a Laplace operator, vagyis Api az ion elektronsűrűségével arányos.

A 7r potenciál a potenciál középértékétől az ionon kivül levő térrész -V

ben csak kevéssé tér el, minek alapján egy perturbáció elmélet segítségével meg lehet oldani a problémát. Az eredmény azt mutatja, hogy a valenciaelektronok sajátfüggvénye ill. eloszlása Fa, K, Rb, és Gs esetében az ionon kivül levő térrészben mint a magtól való távolság függvénye csaknem konstans menetet mutat.

E dolgozat rövidesen a Mathematikai és Természettudományi Értesítőben is meg fog jelenni.

Egy másik dolgozata,mely a Zeitschrift für Physikben fog a közel jövőben megjelenni: "A valenciaelektronok energiájának és sajátfüggvényének meghatározása szabad földalkali atomok esetében". Eb-