Szegedi Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1935-1936, Szeged
1936. január 20. Földrajz-természetrajz szakos hallgatók képzéséről összehívott értekezlet
ÁOl M.Kir. Ferencz József-Tudományegyetem Általános Növénytani Intézete és Füvész Kertje Szeged. Sz. 17-1936. ált.növ.int.sz. TEKINTETES KAR! A Karunkhoz benyújtott bölcsészettudori értekezések megbirálásánál legújabban behozott szokást kell szóvá tennem a tek. Kar előtt és kérem a döntést. Ismeretesen hivatali eljárásainkat vagy nyomtatott szabályzatok avagy szokásjogok - szabják meg. Eddigi szokásunk volt a dissertatiok bírálatánál: szakprofessor és a kar kiküldötte másik bíráló az értekezést elbírálta megfelelő jelzésekkel (summa cum laude, rite) ellátta. A Kar tagjai hozzájárulása kikérése után, a birálati classificálás elfogadása alapján szóbelire bocsátotta a jelöltet a Kar. Igaz, én csak 22. éven át működöm az Egyetemen, de a chablon ez volt. Most 1935 karácsonya előtt következett be az első változtatás. Vidacs Julia k.a. dissertatióját a tek. Kar Géléi és Farkas szakprofessor uraknak adta ki bírálatra. A bírálatot köröztette e.I. Dékánunk Ö Méltósága. Elfogadásra ajánlta, de minősítése nem volt. Szóbelire bocsájtja a Kar. Magam elnökölök prodekánként, mert e.i. Dékánunk ö Méltósága egy személyben a főtárgyas is. Jelöltet behivatom. Megjelenik. Felállók és hirdetem: doct. szigorlatra jelentkezett főtárgy ez,melléktárgy ez. Dissertatióját a Kar a szaktanárok véleményezése alapján rite jelzéssel elfogadta. Felkérem a főtárgyból stb. megfelelő kérdések feladására. Mikor a rite jelzést kihirdettem, valamit közbeszól Géléi prof. ur, hogy nem rl'te. Méltőztessék elképzelni azt a kinos helyzetet; elsősorban a jelölt lelkiállapotát, amikor ő másra, jobbra volt elkészülve, Mert jobbra volt elkészülve, hiszen a szak p'r o”fessor ur rögtön azzal is kezdte, na ne ájuldozzon ..........és a t. En azonban hivatali tekintélyem és teljes felelőssében tudatában és a régi gyakoriét~äläpján állva, persze, lehetetlennek tartottam 1/ hogy kijavítsam ott magam a jelölt előtt, 2/ de éppúgy lehetetlennek tartom, hogy vitába álljak a szakprofessor úrral elnöki minőségben. Jő karácsony előtt a másik eset. Idegen városból jött hozzánk, Sebestyén Olga tanárnő vizsgázni. írásbelije bírálatánál Géléi szaktanár ur főbiréló és Farkas társbíráló Urak ö Méltóságéi megint nem adtak jegyi minősítést, ü körözvény-re valami olyan félét Írtam: addig nem járulok hozzá, amíg nem tudom az érdemi jegyet. Erre Géléi 0 Méltósága következőket irta: ’’Méltócjágos Professor Ur! Sebestyén Olga doctor! értekezését cum laude fogadom el. E közlésemet nem tekintem hivatalos közlésnek, mert a Szabályzat értelmében nem vagyok köteles az értekezést Írásban - is minősíteni. Mély tisztelettel alázatos szolgája Szeged. 1935.XII.17. Dr. Géléi József^ En, tekintve, hogy Sebestyén tanárnő Tihanyból jött ide, ügye elintézése elé akadályt gördíteni nem akartam, ez ügy tisztázására kari ülés összehívását kérve - hanem megelégedtem azzal, ráírtam a körözvényre és szóbelileg is mondottam e.i. Dékánunk Ö Méltóságának, hogy a tek. Kar döntését fogom kérni ez ügyben. Fentiekből nyilvánvaló, hogy 1/ Géléi tj Méltósága is 1935. dec. közepéig régi gyakorlatot követte 11 éven át és 2/ csak az 1935. dec.-i Szabály-zat tanulmányozása győzte meg '6 Méltóságát a szerinte jogos uj methodus alkalmazásáról. 3/ De főleg: Ö Méltósága szerint privát szívesség- gyakorlás, hogy a Kar tagjai, ha az érdemjegy iránt érdeklődnek, azt megtudhatják. Nincs benne a Szabályzatban ? Eddig mért követte Ö Méltósága is az általános, az elfogadott és követtünk szokást ? Ha ridegen veszem, hogy ez volt az általános szokás és nehpgy félre lehessen magya_ 1 _
