Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1915-1916, Kolozsvár

1916. június 23. VIII. rendes ülése

zést talál. Hogy az elmélet a ferde beesést is helyesen Írja le, az egye*, lőre kétséges,; annyi már most is megáilapítható,hogy Frölich, inen

finoman kormozott üvegfelületekre vonatkozó észleléseit még meröle— es beesés esetére pöm állítja elő helyesen.

Az ,jlf iener-féle és a reoziprók

%

interferenozia je lens égek ''ozimű értekezés, Selónyi legértékesebb dőlgozata .Wiener az álló fényhullámok»^ fotográfiái lemezen tette Iáthatóvá; Dru.de és Nernst e célra fluoreszkáló zselatin réteget használtak; Selényi igen apró kénrészeoskéket használt,melyek az álló fényhullámok maximumbalyóin fényt kibocsátó

A

centrumokként szerepelnek,a minimum helyeken ellenben sötétek-maradnak, Drude és Nernst célra üvegre a leheletből lecsapódó apró vizosöppG- ket akartak felhasználni,azonban eredmény nélkül.Selényi apró kénrészecskékkel czélt ért.Ez képezi dolgozata első részének tárgyát,uj eredmény benne az^hogy uj eljárás—4 sál az álló fényhullámokat láthatóvá tettejuj eredményeket az álló— fényhullomokról nem ér el.Dolgozatának második részében a már említett apró kónrószecskék segítségével előállítható uj fajta interfere noz ia/ jelenséget ismer ue ti, mól