Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. 03. 03. 3. rendes kari ülés
%-7-Helyes követelmény, hogy a jövőben dinamikus módszerrel dolgozzuk fel egy adott vizsgaidőszak adatait, - a különböző évfolyamokon jelenleg érvényben lévő tanterv eltérősége azonban ennek megvalósítását nemcsak körülményessé, de kérdésessé teszi. Kérdéses ui. az, hogy ilyen több évre menő összehasonlítás helyes képet adna-e a fejlődésről. Gondoljunk itt csak a követelmények változására, a tárgyak eltérő voltára, stb. Fonyó Antal: a statisztikai adatok alapján a III.évfolyam helyze- Tü elég söTetnek mutatkozik. Sz azonban nem reális. A gyengébb eredmények vagy vizsgahalasztások után az évfolyam átlaga az utóvizsgái eredmények alapján sokat javult. Pusztán a statisztikai adatok alapján nem lehet általános következtetéseket levonni a III.évfolyamról. Egyes kisebb csoportok hanyagsága és gyengébb tel j esi talányé rontotta le az évfolyam egészének átlagát. Papp Ignác: mindkét jelentést igen értékesnek tartja. Hiányolja azonban,"Hogy feladatok előrevetitésct nem tartalmazzák. A vizsgáztatási terhelés tekintetében valóban tanszékenként kellett volna vizsgálatot folytatni. Helyes az a megállapítás is, hogy a párttag hallgatók tanulmányi munkájának értekelésére a kari tanács nem illetékes. Igaz, hogy párttag hallgatóinknak példát kell mutatniok, azonban e példamutatás nem korlátozódik kizárólag a tanulmányi eredményekre. lem tartalmazza a jelentés - és a vitában sem esett erről szó - a bukott és gyengébb tanulmányi előmeneteld hallgatókkal történő foglalkozás lehetőségeit és módjait. Célszerű lett volna a társadalmi tanulmányi ösztöndíjasokra is kitérni az előadmányban. Igaz, hogy jelenleg kevés ilyen hallgatónk van, de a jövőben számuk növekedésével számolnunk kell. A társadalmi tanulmányi ösztöndíjasok tanulmányi átlaga egyébként 4-es, tehát kielégítő. Dékán: miután megállapítja, hogy a vitában más nem kiván felszó- Talni, javasolja a napirendi pont lezárását. A jó és körültekintő alőadmányok felett igen gyümölcsöző vita alakult ki. Kétséget kizáróan megállapítható,” hogy a Kar hallgatóinak tanulmányi munkájában van előrehaladás. Érdekes és figyelemreméltó módszertani javaslatok is felvetődtek, melyeket az állami vezetés a Módszertani Bizottságra támaszkodva részletesen ki fog ■ dolgozni. A statisztikai feldolgozás dinamikus módszerére tett indítványt a maga részéről helyesli. Valóban nem lehet a fejlődésről és előrehaladásról hü képet kapni, ha nem találunk megfelelő alanot a korábbi évek tanulmányi adataival való reális összehasonlításra. Az eloadmányok egyes Kisebb fogyatékosságaira tett megjegyzések helytállóak, de valóban rendkívül szorított a rövid, február 5-i, határidő, amely miatt a jelentésnek kari tanácsülésen való előzetes megvitatása sem volt lehetséges. A vizsgarendszer tekintetében elhangzottak helyes javaslatok: kétségtelen azonban, hogy a vizsgarend esetleges módosítása nagyon alapos körültekintést és előkészítést igényel. Szerinte is helyesbítésre szorul a jelentésnek az asszisztencia vizsgáztatási túlterhelésére vonatkozó megállapítása. A vita so-
