Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. 04. 28. 4. rendes kari ülés

Emellett a hallgatók számára a tanácsr.ppcrátusban is gyakorlecti foglalkozást kellene szervezni. Ez a gyakorlat egy évig tartana. Bz a gyakorlat tekintet nélkül a hallgató munkabeosztására az egész állami igazgatás problematikáját és tevékenységét felölelné. A gyakorlati év munkáját c. hollgatók általános nunkaterv alapián összeállított, tanszék .által jóváhagyott egyéni munkátervo alapján végezné. Az általános és az egyedi munkátervben is a gazdasági igazgatás gyakorlatáaak kell előtérben állania és a munkát érvoknak az aktuális feladatok megoldásában való részvételt kell biztosituniok.

Ami a termelőmunkában való részvételt illeti, ezt a tanácsi szervek ^levelező hallgatói számára saját hatáskörükben megoldhatják. A lehetőségekkel számolva kell itt a termelésben végzendő munka időtartamát és helyét megállapítani. Do a munka számára annyi időt föltétlenül .biztosítani kell, hogy a hallgató-dolgozó az ipari és a mezőgazdasági termelés minden lényeges tervezési és szervezési kérdésével /az elméleti tanulmányok ezzel párhuzamosén a vonatkozó jogi ismeretanyagot nyújtják, pl. munkajog, termelőszövetkezeti jog, pénzügyi jog, földjog stb./ az ipari, illetve mezőgazdasági üzemben teljes mértékben megismerhessék* Jövőbeni munkája eredméry ességének az itt szerzett tap- sztalat lesz az alapja, /különösen, ha a gazdasági irányítás, illetve általában a hatáskörök decentralizálásának folyamatát is figyelembe vesszük./ A tanácsapparátusban dolgozó hallgatók és a termelés-elosztás területén dolgozd hallgatók^kölcsönös kirendelésével nemcsak az előbbiek termelési gyakorlatán ck kérdését lehetne megoldani, hanem utóbbiak egy részének tanácsszervezeti gyakorlata is megvalósítható lenne. Mível pedig utóbbiak a l.velező hallgatók legnagyobb csoportját alkotják, ezzel igen nagy lépést tennénk előre a levelező oktatás fejlesztésében. A kirendelésben végzett munka természetesen rendszeresített munkahelyen végzett munka lenne. Ezzel egyáltalában nem áll ellentében, hogy ónnak tanulmányi és jogi jellege megmaradjon, aminek a gyakorlat alapját képező egyéni munkatervben is kifejezésre kell jutnia.

A tanács apparátusban dolgozó levelező hallgatók igapdagszervezett

tanulmányai alatt a tanulmányi idő jelentős részében /fcb. felében/ párhuzamosan folyna az elméleti és a gyakorlati tanulmányi munka*

8.

A jogászképzés levelező formájában azonban a tanulmányi munka elméleti része is sok fogyatékosságot mutat. Ezek oka részben az oktatásig intézménytől való elszakitottságban és annak követkozoényoibíin keresendő. A levelező hallgatókra nem hat a tudományos-iktatói intézmény munkájában való kötetlen részvétel élménye, hiányzik náluk a közösen végzett tanulás ösztönző hatása, az előadások, szemináriumok és gyakorlatokéitól a tanulmányokban való haladás önellenőrzésének folyamatos lehetősége, a tanárokkal való közvetlen érintkezésnek, főként előadásaiknak nevelő ereje és a tanulmányi anyag d.sajátitában velő közvetlen Útmutatása.

Minden oktatásban - az egyetemi oktatásban is - jelentősége von az iskolának és az oktató személyének. Az oktaténak, mint az oktatás központi alakjának, személyes hatása, semmivel sem pótolható. Ezt a pedagógiai elvet a legszükségesebb mértékig a levelező oktatásban is érvényes! teni kell. Ez azt jelenti, ‘hogy a levelező hallgatókat bizonyos időre be kell vonni a kari oktatás keretébe. Kötelezővé kell tenni számukra, hogy tanulmányaik alatt két esetben 4-4 hónapot - az első és a hetedik szenesztőrben - közvetlenül Vegyenek részt ez előéleti oktatásba»*

E két elméleti félév oktatási a«yaga a nappali tagosat tsAnnyegd* tói részben eltérően általános és alapozd jellegű ismereteket nyújtana*

* 10 -Eng.: Dr. Szabó Péter. Slsz.: 274. - 35 pld*