Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. 03. 03. 3. rendes kari ülés
Szegedi Tudományegyetem Állam:-* és Jogtudományi Kar Dékáni Hivatala. Kié gészí tő megjegyzések az I.félévi vizsgaeredmények statisztikai értékel é sehe z". A Dékáni Hivatal a tegnapi nappal befejezte az I. félévi vizsgaeredmények ezévi február hó 15-i állapot szerinti felmérését, melynek eredményei nagyban-egészben mint végleges vizsgaeredmények foghatók fel. Egynéhány rendkívüli okok miatt elmaradt vizsgát üszámitva ugyanis, már az utóvizsgák is lefolytak és igy ezekben az eredményekben már lényeges változás nem várható. E végleges eredmények és a t. Kar előtti jelentésemben feldolgozott előzetes adatok Összehasonlíthatósága különböző okokból nem volt a végleges feldolgozás során bizcositható. Erre azonban nincs is tulajdonképpen szükség, mert a végleges adatok feldolgozása, nem módosítja lényegesen a jelentésemben kialakult megállapításokat és a félévi vizsgahely zet összefoglaló képét. A legdöntőbb eltérés a végleges adatok természetére nézve abban mutatkozik, hogy ezek tartalmazzák az előzetes adatokban szereplő kötelező vizsgákon túlmenően azokat az alternativ szorgalmi kollokviumokat is, amelyeknek letétele a különféle tandíjkedvezmények megszerzéséhez a hallgatók számára elő volt Írva. Tartalmaznák továbbá az utóvizsgákat mindkét kategóriában, akár elmaradt vizsgákról, akár bukások miatt utóvizsgáról volt szó. Tekintettel arra, hogy az előzetes adatokban szereplő vizsgák száma ezáltal mintegy 1200-rol 1700-ra emelkedett, az adatok szétválasztására az összehasonlíthatóság érdekében már csak munkaökonomiai szempontokból sem volt érdemes törekedni. Plánt már hangsúlyoztam erre azonban nincs is tulajdonképpen szükség, ma után a vizsgák, átlagos eredménye, szegyes érdemejegyek viszonylagos súlyának megoszlása, a bukások száma, a hallgatók átragbs teljesítmény -hier ki ér bake lése a végleges eredmények alapján sem változik érdemben csak árnyalabokkal. Ezért a részletes jelentésemben foglalt megállapítások továbbra, is elfogadhatóknak látszanak. Csupán arra az uj momentumra szeretném felhívni ezzel kapcsolatban a figyelmet, hogy a vizsgaterhelés kérdése az un. szorgalmi kollokviumok és utóvizsgák figyelembevételével megemelte az évfolyamodként! ■•'átlagos terhelést, ami a nem egyenletes elosztás következtében természetes er. törő számokat ad /pl. az egyik I. éves hallgatóra pl. csak 3 kötelező vizsga esik, ha kedvezményre nem törekszik és azokat elsőre letette, - mig a másikra ellenben 3 szorgalmi kollokviumot is hozzávetve 6, ha az egyikből meg is bukott, utóvizsgával együtt 7, több bukás esetén pedig mé._ ennél is több/. Az I. évfolyam átlagos terhelése 5,8 vizsga hallgatónként, a II. évfolyamé 7,5, a III. évfolyamé 7,3, mig a IV. évfolyamon változatlanul 8 a vizsgák száma. Ezzel' a terhelés az o,_ész Kar vonatkozásában sokkal jobban kiegyenlítődik. Egy másik megjegyzés abból adódik, hogy bár a vizsgaátlagok évfolyamonként és származási kategóriánként nem módosultak észrevehetően, a szorgalmi kollokviumok és utóvizsgák mintegy 500 vizsgából álló többletének figyelembevétele folytán, az érdemjegyek százalékos megoszlásáoan természetesen vannak eltolódások. Eng,. dr. Szűcs István. Élsz.: 8136. --35 pld.
