Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. 03. 03. 3. rendes kari ülés
sok felesleges költséget oko;Z, a hallgnt-ó pedig, ha az állrmvizsgát többszöri próbálkozás után non tudja lc-tenni, úgy érzi, hogy az egyoton oktotói igazságtalanul jártak el vele szemben. Miért nem engedik ugyanis át az államvizsgán akkor, ha már odáig eljutott, hogy államvizsgái a bocsátották. 3. A'hallgatok általános műveltsége bizonyos minimális mértékben fokozódott. Ez részben arra vezethető vissza, hogy az elmúlt esztendőben tartott felvételi vizsgák komolyabb követelményeket támasztottak a jelöltekkel szemben, mint a korábbi években. Meg kell azonban állapítani, hogy a hallgatók tudása mind az egyetemes, mind ö magyar történelemből hiányos. Külön.kiemel.ondó., -hogy ez különösen a technikumot végzett hallgatóknál észlelhető. A gimnáziumot végzetteknél a helyzet meglehetősen változó. így pl. a szegedi gimnáziumokban végzett hallgatók történelentudása általában jó, ugyanakkor azonban meg; kell állapítani, hogy nehány Hódmezővásárhelyen vagy Szeghalmon érettségi vizsgálatot tett hallgató történelmi tudása a jó éra At: ségi érdemjegyek ellenére is meglehetősen silány. Indokolt volna, a középiskolák figyelmét felhivni a történelemoktatásban mutatkozó komoly hiányokra és a felvételi vizsgáknál még komolyabb szelekció látszanék célirányosnak e szempontból. Megjegyzendő továbbá az is, hogy a hallgatóknak a középiskolából f hozott filozófiai, politikai gazdaság tani, általában társadalomtudományi ismeretei legtöbbször a legprimitívebb színvonalat som érik el. Az I. éven oktatók ismételten megállapították, hogy a hallgatók 90 ^-ának fogalma sincs olyan kérdésekről, mint a gazdasági alap és a felépítmény mibenléte és egymáshoz való viszonya, a termelés és termelési mód, az, hogy ki voltak pl. az enciklopédisták stb. így ugyancsak fontos volna úgy a közoktatás illetékes szerveinek, mint a középiskolák oktatóinak figyelmét felhívni arra, hogy akár tanterv-bőviiéssel, akár átmenetileg öntevékenyen fordítsanak gondot a legalapvetőbb filozófiai és politikai gazdaságtani fogalmaknak a középiskolai tanulókkal való megismertetésére. 4* Az idegen nyelvek tanulásival kapcsolatban elért eredmények nem maradtak el a korábbi évekhez viszonyítva. Ez főleg arra vezethető viszszn, hogy pl. az I. éven .a most beiratkozott hallgatók közül pl. 10‘ rendelkezik az angol nyelv Del, 7 a nem ebből, 1 a franciából megfelelő alapismeretekkel, A nevezettek a kérdéses nyelven szakszöveget is képesek fordítani. Nagy gondot kellene azonban fordítani nyra, hogy a hallgatók beszédkészsége is kifejlődjék a nyelvekből. Egyre több alkalom lesz a jövőben arra, hogy szocialista ill ; /ónkban a hallgatók egy-egy csoportja tr*nulnányí kirándulást tegyen, ebből a szempontból rendkívül indokolt volna az, hogy a hallgatók orosz vagy német nyelven, esetleg franciául /Bulgária, Románia 'területén/ képesek legyenek magukat megértetni az ottani egyetemi hallgatókkal, A nyelvtudás fokozására indokoltnak látszanék, hogyha az egyes tanszékek a gyakorlatokon végzendő munka keretében könnyebb idegennyelvü cikkeket, tanulmányrészleteket adnának ki a hallgatóknak ismertetés céljából, Így kettős célt érnénk el, egyrészt szakmai, másrészt nyelvtudásuk is fokozódnék, sőt a gyakorlati jegy adásánál figyelembe lehetne- venni azt a szorgalmat, hni lehetővé teszi azt, hogy a hallgató az idegen nyelv nehézségeivel birkózva'fordítja le az i sm ért et en d ó s z ak s z ov eg et „ Több tanszék részéről jelzés érkezett a Módszertani Bizottság felé arra nézve, hogy helytelennek látszik az idegen nyelvek egyetemi oktatásának az a rendszere, mely szerint az orosz nyelvet r.z első kőt tanévben tanulják, a további években pedig más idegen nyelveket.-A hallgatók az mi «•» Eng.: Dr. Szabó Péter. SÍs:- 35 pld.
