Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged

1959. 02. 12. 3. rendes kari tanácsülés

- 11 -a

nehézségekből, azonban valamiféle rendet mégis keresztül kellene vinni. Sajnos az önkormányzati élet előfeltételei még igen gyengék a diákotthonokban.

Keserű Bálintné megemliti, hogy a ponyvaregenyék özönét olvassák a hallgatok, kiásszikust majdnem egyáltalán senki.

Dékán megjegyzi, hogy bizonyos nemes szórakozási lehetőségeket kell nyújtani a diákok számár£^és akkor ez valószinüleg meg fog szűnni.

Maday Pál nagyon köszöni a felszólalók értékes gondolatait, amelyek- FeT^az~eTaborátumot kiegészítették. A felszólalások nyomán egyre inkább megérielodött benne, hogy rendkívül fontos és súlyos problémákról van szó, amelyeknek megoldása egy rövid ülés keretében nem lehetséges. Szükségesnek tartja, hogy a nevelés kérdéséről egy szélesebbkörü megbeszélést tartsanak.

Dékán a maga részéről is szükségesnek látja a további megbeszéléseket. Nagyon helyes, hogy az igazgató elvtársak a valóságos helyzetet kendőzetlenül feltárják a tanács tagjai előtt. Bizonyos vonatkozásokban sürgős orvoslást igényel ez a helyzet. E tekintetben a módszerek többfélék lehetnek. Kétségtelenül meg kell javitani a tárgyi feltételeket, gondoskodni kell a zsúfoltság megszüntetéséről a tanulószoba, illetve a társalgó létesítéséről. A maga részéről ezt szorgalmazni fogja, de sajnos a zsúfoltság felszámolása egyik napról a másikra nem érhető el. A tanulószoba tekintetében az a bizonyos megosztás, amelyre előző felszólalásában célzott, javulást hozna. Véleménye szerint a társalgóba a fiuk is bejárhatnak és nem hiszi, hogy csak ezen múlnának azok a visszásságok, amelyek a kollégiumban jelentkeznek. Mindenesetre ezen is segiteni kell, viszont feltétlenül fontosnak tartja, hogy a házirend által adott lehetőségeket a kollégiumok igazgatóit kihasználják. Az igazgatóknak élniök kell bizonyos esetekben a kártéritési szankciók alkalmazásával. Véleménye szerint a kollégiumi diákbizottság megszervezése előbbrevinné a kollégiumositás ügyét, ügy gondolja, hogy mégsem lehet anynyira rosszai közszellem a kollégiumokban, hogy nem tudnának olyan diákbizottságot alakítani, amely tényleg segítséget nyujthatna az igazgatónak a fegyelmezés terén. Szerinte is a diákbizottságot a fiú diákotthoban fel kellene állitani. Ha viszont már létezd de nem funkcionál, akkor nyilvánvalóan aktivizálni kell ezt a szervezetet, ami az igazgató feladata. A kari fegyelmi szankciók alkalmazása természetesen rendelkezésre áll a stilyos rendzavarások esetén, de ezt sem lehet lejáratni. Az irányelvek kapcsán bizonyos szervezeti intézkedések is fognak történni, amelyek tulmennek a kollégium falain. Ilyen a kollégiumi tanács szervezése, amelybe a kar egy oktatóját kellene delegálni. Külön oktatót kell delegálni a fiuotthon tanácsába és külön a leánykollégium tanácsába. Ezek leendő tagjai volnának a kollégiumi tanácsnak, - az oktatószónélyzet olyan képviselői, akikre Búza elvtárs is gondolt -, akik állandóan figyelemmel kisérnék a diákotthon helyzetét és a felmerülő problémákhoz segítséget tudnának konkréten nyújtani, ügy gondolja, hogy az összkollégiumi bizottság pusztán formális megszervezése nem vinné előre az ügyet. Véleménye szerint a politikai-erkölcsi nevelésnek minden tényezőjét alkalmazni kell az iszákosság és a kártyázás leküzdésére. Szeretné, ha a KISz mai taggyűlése is foglalkoznék ezekkel a kérdésekkel, amelyeket nyiltan fel kell vetni. Egyetért azokkal evíiatározati javaslatokkal, amelyeket Maday elvtárs előadmánya tartalmaz.

Meg fog történni a kollégiumi tanácsba a tagok kijelölése, külön