Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged

1959. 02. 12. 3. rendes kari tanácsülés

- 2 -93

készültséget mutattak. Nyilvánvalóan a jó eredményekben az is közrejátszott, hogy nem egy napon kell három vizsgát tenniök, mint a szigorlatokon. Mindenesetre ez azt mutatja, hogy az I. éveseknél megvan a hajlandóság arra, hogy év közben is komolyan tanuljanak. Ebbal arra lehet következtetni, hogy a szigorlatokra is alaposan fel fognak készülni.

Maday Pál megjegyzi, hogy az elaborátum negyedik oldalán az I. évfolyammal kapcsolatban Horváth elvtárs feltünteti a 4,18-as átlagot. Az elaborátum eleje világosan megmondja, hogy csupán a kötelező vizsgákra terjed ki a vizsgálat és a szorgalmi vizsgák eredményeire nem. Pelhivja tehát a figyelmet, hogy ez az átlag nem tükrözi 100 $-osan a vizsgákra vonatkozó eredményeket. Pólay elvtárs emlitette és maga is úgy gondolja, helyes kitérni arra, hogy az I. félév főkollégiumából nem volt kötelezi" a kollokvium és mégis örvendetes emelkedés mutatkozik a szorgalmi kollokviumot tett hallgatók számában. Tavaly csak 5-7 hallgató jelentkezett a szorgalmi kollokviumokra, most azonban mintegy 3o-an, ami lényegesen hozzájárult az I. évfolyam eredményeihez. Az I. éven oktatók megállapíthatták, hogy leginkább olyan hallgatók jelentkeztek a szorgalmi kollokviumokra, akik valóban alaposan, lelkiismeretesen felkészültek és a legtöbben 4-es, 5-ös jegyet kaptak. Egy hallgató kapott csupán közepes jegyet. Horváth elvtárs elaboráturnának második oldala 3. bekezdésének utolsó mondatában rávilágít arra, hogy a leggyengébb eredményt a II. évfolyam produkálta. Mi lehet ennek a magyarázata? A tavaly ilyenkori értékelés szintén a nem fokollégiumi tárgyakra vonatkozott, amikor csak 5-en kollokváltak összesen.

Horváth Róbert megjegyzi, ho^y a vizsgastatisztika alapjául elsosorban a minisztérium utasítása szolgál, amely szigorúan megállapítja, hogy milyen vizsgákat szabad a hivatalos átlageredményekbe beszámítani. A szorgalmi vizsgákat azért nem mutatta ki, mert azok a hivatalos tanulmányi eredménybe nem szárnitanak bele. Egyetért azzal, hogy a jövőben kimutassák külön, hogy milyen szorgalmi kollokviumokra került sor. A II. évfolyam fokozott követelményeket támaszt a hallgatókkal szemben és már jogi jellegű tárgyak kerülnek sorra. A‘színvonal is állandóan emelkedik minden évfolyamon, felfelé egyre magasabbak a követelmények, esek a terhelésváltozások egyszerre érik a hallgatókat, akiknek nagyobb erőfeszítéseket kellett tenniök és viszonylag kisebb az eredményük.

Dékán üdvözli a közben megérkezett dr. László Tivadamé elvtársnót, a minisztérium képviselőjét és dr. Eörsi Gyula professzor elvtársat, a budapesti jogi kar dékánhelyettesét". Örömének ad kifejezést, hogyárésztvesznek kari ülésükön.

Bólya Lajos megállapítja, hogyaz elaborátum 4. oldalán lévő táblázat nagyon érdekes adatokat mutat a vizsgákról. Ha a származás szerinti átlagokat nézik, akkor azt látják, hogy ezek a számtani haladvány szerint egyenes arányban emelkednek. A munkás származásúak vizsgaeredményei az évfolyamok többségénél az általános szint alatt vannak. Ebből a levonandó következtetés, hogy a munkás és paraszt származású hallgatókkal még alaposabban kell foglalkozni* Ha az összesített átlagokat összehasonlítják a III. évfolyam átlagával, akkor kitűnik, hogy a munkás származásúak átlagos eredménye a III. évfolyamon alacsonyabb, mint általában a munkás származásuaké: 3#43 a 3,72-vel szemben. A paraszt származásúak átlaga magasabb: 3,88 a 3,73-al szemben. Az értelmiségieké alacsonyabb, mint az összátlag: 3,79 a 3,88-al szemben. Az alkalma zott tiknál jóval alacso-