Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged

1958. 12. 18. 2. rendes kari ölés

-6-formális je Ifi nt őségé volt, hiszen ez o vizsgázás a gv akorl at ban étidig is ííégVőlt. A hallgatók egy része ui, - a ropvssteíst szerint - hiv? tali elfoglaltságra való "hivatkozással a rendes vizsgaidőszakban nem tudott eleget tenni minden tárgyból a vizsgázási kötelezettségének, s dékáni, rektori, miniszteri engedéllyel később vizsgázott. Farunk mindenkor igyekezett betartani a vonatkozó rendelkezéseket s ezért biztosította január-február, junius és szeptember hónapokban a vizsgaidőszakokat. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy az oktatók a tanévnek majd nem minden hónapjában,felsőbb engedély alapján,vizsgáztettok. Ügy gondolom,hegy ezt a gyakorlatot meg'kell' szüntetni és csak a rendeletben meghatározott időpontokban kell"megengedni a vizsgázás! lehetőségeket.

Az I.és II.évfolyamon a hallgatók kb. egyharmada szegedi,a ffilsőbb évfolyamokon pedig még rosszabb az arány 7a miniszteri un Szegődre vett fel budapesti dolgozókat, sok bor sód ne gyei és szab: lesmegye :i hallgató is tanul Karunkon/. A szegedi és vidékí hallgatók aránya" nehe-íti az - esti oktatás céljának elérését, ,t a vidéki hallgatók nem jelennek meg az előadásokon.

Egyes tárgyakból a tanszékek kéthetenként fakultativ előadást tartanak. Nagyon örvendetes, hogy ezeknek az előadásoknak a látogatottsága növekedőben van. Ugyancsak itt tmiitjük meg azt az örvendetes jelenséghogy a kötelező konferencián való m gjelenesről,a legutóbbi tapasztald tok szerint,a hallgatóság alig 15Ü—a hiányzott.

Karunkon a levelező hallgatók teljesen egyenértékű diplomát kapnak a nappali tagozat hallgatóival. Egyébként“^ nSzTT’TrányeIvei is világosan megmondják, hogy a levelező hallgatókkal szemben támasztható követelményeket mindenben a nappaliákóraikéi! emelni. Ennek ellenére mindmáig nem egyforma 'tanterv szerint végzik a levelező hallgatók az egye-' temet, /Hiányoznők a fakultativ tárgyak,nincsen nyelvoktatás stb.Meggondolandónak tartanám,hogy azok szó ára, akik latin nyelvet nem tanultak, akár a felvételre való jelentkezőkor, vemy később, tanulmányaikkal párhuzamosan, adjanak szamot latin nyelvi ismereteikről./

Ami a hallgatók könyvekkel és jegyzetekkel való ellátását illeti,az utób bi tanévben a helyzet - a kor sim ReTyzefhez képest - rosszabbodott c El. nincs elég rónai j^gi, egyetemes jogtörténeti tankönyvTI^ndktviTl késedelmes a 'jegyzete llát ás is. Pl, a magyar jogtörténeti jegyzetből^ amikor pedig,már csak néhány hét vMaszt'el bennünket a kötelező kellek viun időszakától., még mindig nincs jegyzet. De későn, vagy egyáltalán nem jelennek meg az útmutatók. 'A' jogtörténeti jegyzet ésetchéí hasonlít: hatnom még pl. ezt is, hogy a múlt tanévben a büntetőjog általános részé csak december közepére készült el. Ezen a téren a legsürgősebb és lomha hatósabb intézkedésre van szükség, annál is inkább, mert a levelező hallgatók túlnyomó többsége ezekre tankönyvekre,’ill, jegyzetekre van utalva.

Ha összehasonlítjuk a levelező és a nappali hallgatók felkészültségét, kétségtelen, hogy az utóbbiak félkészültsége jobbnak mondható.Viszont ' az is kétségtelen, ho oy' később, az áillatsíi-zsgák során a levelező hallgatók igen jól érvényesítik a gyakorlati éle tatárésztnlatait.bck egészén kiváló felkészül tscgü, a jogTrcffpT5§T”és a gyakorlatot jó] ismerő hallgat ókkal t a 1 é 1 koz tunk a z al la mv i zs mé k. n ,

Az a tapasztalat, hogy a tanulmányi !^nkr ered lényére döntően rányomja' bélyeget az a munkakör, ahol a hal 1 t>. drlg^zlk,’ ;feg kell említenünk

azt az általános észrevételt, hogy a hivatali, társadalmi ős családi elfoglaltság mellett sokszor éjszaka készülnek hallgatóink a vizsgákra,

Eng.dr.Bérezi,4e pld.4b2o.sz.

Ih