Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged
1958. 12. 18. 2. rendes kari ölés
- 3 -73 kell a munkahelyén tekinteni. Ha valaki elbukott a vizsgán, akkor az uj vizsgára ne kapjon vizsgaszabadságot. A munkahelyeknek tehát figyelemmel kell lenniök a levelező hallgatok tanulmányi eredményére is. Ezeleőtt 7-8 évvel volt egy minisztertanácsi határozat, amelynek értelmében ha egy esti tagozatos hallgató mulasztott, úgy a hivatali főnökét - aki ezt eltűrte - fegyelmi felelősségre vonták. Véleménye szerint tehát a vezetőknek törődniök kell a beosztottakkal és a vezetők felelősek azért, hogy akiket tanulásra ajánlottak, azok tanuljanak is. Nyilvánvalóan nagyon nehéz munka mellett tanulni és ezért less lemorzsolódás, de azért valahogyan a jelenlegi állapotokon segíteni kellene. Egyetértve Búza professzorral, a maga részéről is képtelenségnek tartja, hogy a levelezők minden időpontban jönnek a tanszékekre vizsgázni. Ha ezt meg fogják szigorítani, akkor ezzel a levelező hallgatók felé is növelni fogják a fegyelmet. Feltétlenül javasolja, hogy ha valaki a konferenciákon nem vesz részt, akkor ne vizsgázhasson. Egyben javasolja a konferenciák számának emelését. A professzorok vidékre való kiutazását azonban nem tartja jónak. Véleménye szerint a nyelvtanulásra is meg kellene találni a megfelelő módszert. Fonyó Antal a maga részéről is örömmel járul hozzá a javaslatokhoz. Szerinte meggondolás tárgyává kellene tenni, hogy a konferenciák süritése mellett konferencianapokat tűzzenek ki évfolyamok számára, de nem egy pontosan meghatározott napra, hanem több napra. Ebben az esetben nem lehet kibúvó a hallgató számára, hogy nem ért rá. Nem tartja jónak a röviditési rendszert, mert az első három évben folyik a megalapozás munkája és ez után lehet csak elbírálni, hogy valaki képes-e rövidebb idő alatt is elvégezni a tanulmányokat. Esetleg az is megfontolandó lenne, hogy csak az ötödik-hatodik évben lehessen vizsgákat előrehozni, pnl. olyan féléves tárgyú vizsgákat le lehetne rakni a IV. évben is, amelyekre különben az V-VI. évben kerülne sor. Tehát vizsga-előrehozás történhessék, de a magas évfolyamokra nézve. Pl. az a levelező hallgató, aki a II. évfolyam befejezése után elkezd röviditeni, a konferenciákon sem jelenik meg többé, egészéves anyagokból vizsgázik, ilymódon mindenképpen meglazul a kapcsolat közte és a tanszékek között. A rövidítés is okoz zűrzavart a vizsgáztatás terén, mert a hallgató akkor jelenik meg a vizsgán, amikor neki jól esik és a tanszékekre egyáltalán nincs figyelemmel. Ezt a jelenséget tehát a Módszertani Bizottság figyelmébe ajánlja. Véleménye szerint a Módszertani Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a kötelező olvasmányok bevezetése a jogi oktatásba nem lenne-e helyénvaló. A társadalomtudományok oktatása területén egyedül a jogtudomány vonatkozásában nincsenek kötelező olvasmányok, holott ez itt is éppen olyan fontos volna. Pl. a levelező hallgatók esetében, ha még nincs meg a jegyzet, akkor ezekről a kötelező olvasmányokról számolnának be* Éppen ezért mindenképpen javasolja a kötelező olvasmányok bevezetését a jogi oktatásba. Felveti, nem lenne-e helyes az ügyészi apparátusnál és a tanácsi apparátusnál dolgozók vizsgájára meghivni a felügyeleti