Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1957-1958, Szeged
1958. 03. 27. 4. rendes kari ülés
tehát majd akkor fogja bizonyítani a tudását, amikor az évvégi szigorlatra" sor kerül. Erre pedig igen jelentős anyagot kell megtanulniok mind a magyar, mind az egyetemes jogtörténetből. A jelentésből az is látszik, hogy a magyar jogtörténeti jegyzet bizonyos késéssel jelent meg, mindenesetre most mar megvan a jegyzet. A tanszék a hallgatókkal igen szép munkát végzett és bizonyara az egyik fő gondját képezi a tanszéknek a II.félévben, hogy jobb átlagot tudjanak produkálni, mint ahogy eddig sikerült. Ezt a problémát a Dékán elvtárs is felvetette. A jogtörténeti tanszéknél véleménye szerint akár konzultációk keretében, akár egyéb formákban szükség van annak előmozdítására, hogy a hallgatók a nagy vizsgaanyagból kellőképpen felkészülhessenek a vizsgákra. Kovács István a jelentést nagyon érdekesnek tartja és megjegyzi,hogy Igeh nagy”"érdeklodéssel olvasta el. Átnézte az Egyetemes jogtörténet c. tankönyvet, amely borzalmasan nagy anyagot ölel fel. Kétségtelenül alkalmas arra, hogy'' szélesen alapozza meg a jogi tudást abban az értelemben. hogy sokféle intézményt mutat meg a hallgatóknak és igy a hallgatók bizonyos fokig kikerülnek abból a szűk körből, hogy egyTegy intézményt egyeaülvalónak lássanak. Ugyanakkor óriási készségét támaszt a hallgatókkal szemben és ezt meg is követeli tőlük. Az az érzése tehát, hogy roppant nagy feladatot ró a tanszékre az egyetemes jogtörténetből való eredményes vizsga kihozatala. Azt hiszi tehát, hogy a 2.5 vizsgaátlagban az anyag természete is benne van. Természetesen, ha a tankönyv több éven keresztül lesz használatban és a tanszéknek is meglesz a szempontja, hogy mely részeket emeljen ki jobban belőle, akkor biztos benne, hogy ez az átlag is javulni fog. Bár szerinte nem baj, hogy ilyen alacsony az átlag, mert a hallgatók legalább érzik, hogy csak komoly tárgyi tudással lehet élni mindjárt az első évben. Ahogyan értesült róla, a szemináriumokon roppant nagy kedvvel vesznek részt a hallgatók és nagyon érdekesek voltak számukra. ügy gondolja tehát, hogy ezt a format érdemes lesz továbbfejleszteni . A kitűzött témákat illetően, pl. a mentelmi jog fejlődését nagy örömmel üdvözli, mert ez segíti az államjog tanulását is. Nagyon'érdemes fejleszteni, hogy bizonyos történelmi fejlődést intézményenként próbáljanak megnézni a hallgatók, mert ez tanulmányaikban továbbsegíti őket. A falusi nroblémákkal foglalkozó pályatételt is örömmel üdvözli,mert évek óta helyesli azt a törekvést, hogy felszínre hozzák: tulajdonképpen hogyan áll hozzá népünk bizonyos uj intézményekhez. Bizonyos uj kérdések egyáltalán belementek-e a köztudatba, vagy egyáltalán mi az, ami a jogtudatukban benne van. Pl. a termelőszövetkezeti mozgalom területén az alapszabályt, jogi formákat még máig sem tudták kialakítani. Ehhez tudni kellene, hogy a falusi termelési kapcsolatok a pa- . rasztság jogtudatában milyen intézményeken keresztül jelentkeznek.mit' érez a parasztság igazságosnak, jogosnak és mi az, amivel szemben állanak? Ili az, ami felé lehet irányítani a gondolkodásukat? Különösen helyes, hogy a jogtörténeti tanszék figyelmet fordít arra, hogy a hall gatók ezeknek a munkáknak bizonyos tudományos szemlélettel induljanak neki. Azt hiszi, hogy ebben a vonatkozásban is feltétlenül eredményes a tanszék munkája. A tanszék tudományos kutató munkája területén nagyon szépnek látja az itt vázolt célkitűzéseket és azt hiszi, hogy feltétlenül figyelemre méltóak az ebben foglalt törekvések. Akármelyik témát vizsgálják meg, elég széles területen mozog a tanszék munkája.^Különösen üdvözli,hogy a tanszékvezető elvtárs munkássága erősen beleágyazódik a Szeged környéke, a megye, a vidék történetének kérdéskörébe. Biztos, hogy ezen a területen egy sor ui dolgot tudnak felszínre hozni. Pl. az árendás jobbágyok nagyon érdekes téma, amely eg^elhanyagolt jogterületre vin-
