Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1957-1958, Szeged

1958. 01. 30. 3. rendes kari ülés

A kari tanács tagjai elfogadják a határozati javaslatokat azzal, hogy a káderutánpótlás kérdését az előterjesztésnek megfelelően későbbi 1- dőpontban külön napirendi pontként fogják megtárgyalni. Reméli, hogy az idén is sor fog kerülni a diákkörök országos konferenciájára, amelyen a szegedi Kar a múltban is sikerrel szerepelt. Helyes lenne, ha ismét Szegeden rendeznék meg a jogi kari diákköri konferénciát, mint ahogyan mar két évvel ezelőtt is történt.

Ezzel az első napirendi pontot lezártnak tekinti és felkéri a második napirendi tárgy előadóját. Horváth Róbert kartársat, hogy kiván-e hozzáfűzni'bizonyos reflexiókat előadmányához.

i lo.

Az 1957-58. tanév I.félévi vizsgáinak értékelése. Előadó: Dr. Horváth .Róbert egyetemi tanár.

\ >

Horváth Róbert megjegyzi, hogy egy észrevétele volna - eltekintve egykét zavaró sajtóhioától, amely a jelentés sokszorosításába belecsúszott, - mégpedig az, hogy a vizsgateher elosztása valamivel arányosab bá vált, mint ahogyan erre a jelentésben célzott. Bizonyos számításokat végzett ezeknek a számításoknak a kontrollálására, ebből az derült ki, hogy az 1957. júliusi állapot szerint az I.évfolyam egy főjére begy vizsga esett, a II. évfolyam egy főjére hat vizsga, á III. évfolyamon' négy és a IV. évfolyamon 5 vizsga esett egy főre. Ezzel szemben ennek a félévnek a végén az I. évfolyamra fejenként csak 2.6 vizsga esik, de ha figyelembe veszik azokat a tárgyakat, amelyekből nem kötelező kollokválni, sokkal kisebb létszám lett vizsga szempontjából figyelembe véve, a II. évfolyamra 6 vizsga esik, a III.-ra szintén 6 és a IV.-re

8. Tehát az- I.évfolyamon könnvebbedés mutatkozik, viszont az I. évnél minőségileg más jellegű terhelés áll fenn, mint a régi tanulmányi rend szerint.

Szabó József véleménye szerint a levelező és a nappali hallgatók is elkészulnek avizsgákra, igaz, hogy pénzügyi jogból á jegyzetek is rendelkezésre álltak. A hallgatók általában idejeben jöttek vizsgázni, az órákra is rendesen jártak, annak ellenére, hogy hétfőn 8 órától van az óra, ami nehéz időpont a vonatok beérkezése'lmiatt. Egyetlen egy hallgató sem volt, akinek nem lehetett volna az indexét aláírni, mert' notóriusan távolmaradt volna az órákról.

Mucsi József vezető lektor megállapítja, hogy az I.éven oroszból 3.9 a vizsga aTTaga, ami elfogadható és jó eredmény. Bár az év elején a legelső felmérések szerint ennél rosszabb volt' a helyzet, de fokozatosan javult, úgy hogy a félév végére a gyakorlati jegy 3.9 átlagot mutatott. A II, éven a vizsgaátlag oroszból 4.5 és a gyakorlati jegyátlag 3.38. A II.éven csak azok vizsgázhattak, akik azzal a céllal jelent keztek, hogy már befejezték az oroszt, tehát a miniszteri rendeletben előirt anyagot már elsajátították és most letették a vizsgát, amit már tulajdonképpen májusban kellett volna letenni. Ez a 6 főből álló csoport kiváló volt, úgyhogy ezért volt 4.5 az átlag. A III. éven 3.5 az atlag, ami elég gyenge. Itt is voltak olyan vizsgázók, akik már most befejezték az oroszt* tehát a jók itt is kiváltak a csoportból. A IV. éven 3.24 az átlag. Általában nem sok hallgató bukott, Összesen 5-en oroszból. A félév elején volt egy-két helyen nagyobb hiányzás, ez azonban a félév végén úgyszólván megszűnt. A -tanulmányi eredmény tehát az orosz nyelvből"kielégítőnek tekinthető. Latinból 3.9 volt az átlag.

Maday Iái megállapítja a statisztikai értékelő jelentéssel kapcsolatban, hogy a jelentés’készítője az adott adatok birtokában a leggondosabban igyekezett elemezni a Kar meglévő állapotát. Miután az I.évfolyamon a szigorlati tárgyaknál, az egyetemes jogtörténetből, a, magyar-3-