Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1957-1958, Szeged

1957. 10. 30. 1. rendes kari ülés

-4-gondolt tehát a Módszertani Bizottság, ahol a hallgatók a szakmai mű­veltséget közvetlenül is elsajátítanak. Az I.évesei vonatkozásában tu­lajdonképpen egy ilyen háromnapos program összeállításánál még többfé­le szempont merül fel, mint a III# és IV. éves hallgatóknál. Izek a hallgatok most lépték át ui. az egyetem küszöbét és nem volna helyes mindjárt kizárólag olyan útra vinni ókét, amely kizárólag szakmai cé­lokat szolgál. Az I.évnél pedagógia szempontból is helyes a bevezetés. Pl. amikor Budapestre vittek a hallgatókat kirándulni, kiderült, hogy jó részük sohasem latta Budapestet. Ezért arra törekszünk, hogy me be­mutassuk a szocializmus építésében eddig elért sikereket is. Vélemé­nye szerint ez helyes és szükséges, hozzátartozik az ifjúság szocialis­ta nevelésének kérdéséhez. Ettől a céltól vezettetve javasolta a Mód­szertani Bizottság a KISz felé, hogy nézsük meg Komlót és a Meosekben is olyan kirándulást tegyünk, ahol több bányát és az ott folyó nagyobb építkezéseket is megtekinthetjük. Kovács István szerint szükséges megállapítani bizonyos profilokat. Az ÖTJStölt táraékek biztosai tudnak néhány javaslatot felhozni az I. é­­veseknél és a felsó éveseknél is, ezeknél mégis a szakmai profil dom­borodjak ki. Emellett természetesen egyéb dolgok felvétele is lehetsé­ges. Pl. a Statisztikai Hivatal megtekintése a maga technikai felsze­relésével, apparátusával, a városigazgatás problémái Budapesten stb. Ami a jegyzetproblémát illeti, a Szovjetunió államrendszerét az utolsó esztendőkben tanították. A jegyzet azonban elfogyott, uj anyagot nem igen fognak nyoijnii és nem tudjak a levelező hallgatók felé ezt a prob­lémát megoldani.Azt hiszi minden külön felhatalmazás nélkül eljárhat a tekintetben, hogy legalább a levelező hallgatók számára biztosítva le­«en a jegyzetellátás, de kívánatos volna, ha a nappali hallgatók is lennének látva jegyzettel. Í tájékoztatóra vonatkozóan nem hiszi, hogy megfelelő módszer lenne ntézményesiteni a 2o oldalas tájékoztatókat. Meg kellene gondolni, hogy ebbe az irányba vigye-e a Módszertani Bi­zottság az útmutató problémáját. Ami 8 tanulmányi időt illeti, három év után le lehet tenni az összes vizsgákat, a maximális tanulmányi idő pedig 5 + 2 óv. Sem hiszi,hogy ezzel a kérdéssel külön kellene foglalkozni, hacsak nem akarják magát a jogszabályt módosítani, de akkor ezt a problémát külön meg kell vizs­gálni. A Módszertani Bizottság javasolja a statisztikai tanszék bekap­csolását a levelező hallgatók tanulmányi kérdéseinek a kimunkálására. Itt elemző módszerről van sző, nem valamiféle kimutatás elkészítéséről. Hogy egy professzor liberális-e vagy tulszigoru, ennek absztrakt fel­vetése már eleve bizalmatlanság, amiről nem hiszi, hogy már a vizsgák előtt kellene vitatkozni, csak a vizsgák alatt, de konkréten. Mucsi József vezető lektor megérkezik az ülésre. Hagy László rámutat arra, hogy a levelező hallgatók számára szük­sége s az útmutató elkészítése. Arra gondol, hogy ez azokra az esetekre vonatkozik, ahol nincs megfelelő tankönyv, vagy pedig a tananyag, mint pl. a római jognál, olyan jellegű, amelyhez feltftlenül kelFafisllga­­toknak valamilyen segédeszköz. Viszont mégis Kovács professzorral egyetért, mert a hallgatóktól szer­zett tapasztalatok azt mutatják, hogy az útmutatót megtanulják és fél­re teszik a tankönyvet. Természetes, ahol a tankönyvek megfelelők,ott nincs szükség útmutatóra. A levelező hallgatóknak fontos volna a kon­ferenciákon az anyag megérdeklődése. A Jogász Szövetség bekapcsolása is helyes volna a levelező hallgatók segítésére. Javasolja, ha konkré­ten felmerül egy probléma, azt szükség esetén vitassa meg a Módszerta­ni Bizottság vagy esetleg a kari ülés.

Next

/
Thumbnails
Contents