Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1956-1957, Szeged

1956. 12. 12. 3. rendes kari ülés

erősítette meg* Ugyanez évben kapott meghívás alapján foglalta el az Egri Jogakadémián a kereskedelmi jogi tanszéket, mint jogakadémiai ny.rk.tanár. 1947-ben jogakadémiai ny.r.tanár lett* A kereskedelmi jog területén végzett tudományos munkássága mellett a gyakorlati élettel as időben is állandó kapcsolata volt, amennyiben, mint hites könyvvizsgáló rendszeresen végzett bankoknál, kereskedelmi vállalatoknál könyvszakértői vizsgálatot* Ekkor készítette el "Egy tolnamegyei telepes község gazdasági élete népi demokráciánk első szakaszában" cirnü tanulmányának első tervezetét, mely tanulmányát azután 1955 évben a Történelmi Társulat jutalomban részesített és kiadását is vállalta.

Az Egri Jogakadémiának 1949 évben történt megszüntetése után dr.Perbiró József a szegedi jogi kar kereskedelmi jogi tanszékére nyert beosztást tanszékvezetői főiskolai tanári minőségben, majd az egyetemi oktatószemélyzet általános besorolásakor tanszékvezető egyetemi docensi besorolást kapott*

A kereskedelmi jogi tanszék utóbb gazdasági jogi tanszékké alakulván át Perbiró József a gazdasági jogi, majd 1951-től kezdve a munkajogi és mezőgazdasági jogi tanszék vezetője lett*

Tudományos munkájának egyik részét több egyetemi jegyzet Írása, illetőleg írásában való részvétel teszi ki. így "A szovjet kolhozjog" /Szeged, 1951*2o oldal/* "Gazdasági jog" /Szeged*, 195o.,195o/51* 4o6 oldal/, "Munkajog" /Egyetemi jegyzet., Budapest., 1951-52« 7 fejezet, társszerzőség/, "Mezőgazdasági jog" /Egyetemi jegyzet.jfudapest. ,1952- 53* és 1953-54« az anyag kb l/3-a társszerzőség*/

Tudományos munkájának másik részét újabb két tudományszakának alapvető kérdései felé fordulás /Munkajogi jogviszony, Termelőszövetkezeti jogviszony, Termelőszövetkezeti földhasználat,stb/, éles problémalátás, rendkívüli alaposság jellemzi. Erről tanúskodnak:"Földhasználati jogunk elvi alapjai, különös tekintettel a termelőszövetkezeti földhasználatra", /Jogtud.Közi*, 1953«, lo-ll*, lo oldal./, "A munkajogviszony tárgya és ennek elhatárolása a munkajogviszony tartalmától és céljától",

T A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Évkönyve

1953., 12 old/, "A termelőszövetkezetek földhasználati jogának néhány kérdése", /Magyar Jogász Szövetség kiadványa, 1955., lo oldal/, " A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok munkaviszonyának néhány elvi kérdése" /Szegedi Tudományegyetem ACTA 1956.évfolyam. 34 oldal/, "Észrevételek a tulajdonjogi és földjogi egyetemi jegyzetekkel kapcsolatosan* /A Szegedi Tudományegyetem sokszorosított kiadványa, 1956., 16 oldal/. Ez utóbbi dolgozata, mint problémafelvető és vitaindító tanulmány is komoly elismerést nyert szakkörök részéről a szegedi jogi karon 1956 évben tartott országos földjogi program- és tankönyvvitán.

Tudományos munkájának teljes ismertetéséhez tartozik annak megjegyzése is, hogy a munkajogi kodéfikációs bizottság részére a Munka Törvénykönyv rendszere és hatálya cirnü témakörrel kapcsolatban kodifikációs javaslatokat készít. /1956./

Oktatómunkája általánosan elismert. Nívós és a gyakorlati éléttel szoros kapcsolatban lévő előadásai, valamint a hallgatókkal való bensőséges viszonya tanszékét a hallgatók által szívesen látogatott tanszékké tették.

Komoly érdeme az, hogy tudományos és oktató munkájában egyaránt szoros, talán a karon legszorosabb kapcsolatot tartott a gyakorlati élettel. Mint hites könyvszakértő több perben adott szakvéleményt, emellett jogi szakvéleményével több esetben segítette egyes vállalatok jogi osztályait. Rendszeresen kapcsolatot tart fenn a szeged-környéki, dunántúli és más termelőszövetkezetekkel s ezek igen gyakran kikérik jogi tanácsait. Nagy gondot fordított arra, hogy hallgatói üzemek, termelőszövetkezetek látogatásával, a tanszék termelőszövetkezeteket- 2 -