Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1956-1957, Szeged

1956. 12. 12. 3. rendes kari ülés

- 3 -patronáló munkájával való bekapcsolódásukkal, minél többet sajátítsanak el a gyakorlatból. E munkájába tanársegédét is belevonva, annak tudományos és gyakorlati problémalátását nagy mértékben elősegítette.

Végül megemlítendő az a lelkes munka, amelyet Perbiró József éveken keresztül az egyetem diákjóléti ügyeinek irányításában, mint a kari Ösztöndíjbizottság, az egyetemi menzabizottság,stb. elnöke, illetve tagjai végzett. E munka eredménye volt, hogy a Szegedi Tudományegyetem hallgatói I955/56 tanévben az országban a legjobb ellátást élvezték. Emellett éliemerésreméltó az 1956/57 tanév kezdetétől a dékán hat hetes betegsége alatt, minden ellenszolgáltatás nélkül, nagy lelkiismeretességgel végzett dékánhelyettesi munkája, valamint az a tény, hogy munkajogi szaktudásával és gazdasági ismereteivel éveken át komoly támasza volt az egyetem adminisztratív és gazdasági vezetésének, valamint utóbb a szakszervezetének is.

A Bizottság foglalkozott emellett azzal a kérdéssel is, hogy egy esetleges pályázat kitűzése esetében kik jöhetnek még figyelembe Perbiró Józsefen kivül, a fenti tanszékre leendő kinevezésre. Ezek: Medve Zsigmond a budapesti jogi kar docense, valamint Nagy László a Minisztertanács főosztályvezetője. Medve Zsigmond kandidátus/ eredetileg a szovjet kolhozjog, majd a magyar mezőgazdasági jog és földjog tudományos művelője, és emellett oktató munkát is végez a budapesti egyetemen. Nagy László kandidátus a munkajogot műveli, szintén komoly, tudományos igénnyel. Adott esetben azonban egy olyan tanszék betöltéséről van szó, amely egyaránt megkívánja azt, hogy betöltője mind a mezőgazdasági, mind a munkajog területén megfelelő szakismeretekkel és tudományos munkássággal rendelkezzék. Ilyen szakember viszont a számbajövendő személyek közül csupán Perbiró József. Emellett figyelembeveendő az is, hogy Nagy Lászlóval szemben Perbiró József mellett szól az a körülmény is, hogy a nevezett több mind egy évtizede véget' - komoly és eredményes oktatómunkát. Ilyen módon a Bizottság megítélése szerint csupán Perbiró József mutatkozik olyan személynek, aki e kettős tanszék betöltésére minden vonatkozásban megfelelőnek mutatkozik. Ez a körülmény indokolja a meghivása iránt tett javaslatot.

A kar tagjai teljes mértékben egyetértenek az elhangzott javaslattal.

Elnök ezután a javaslat felett titkos szavazást rendel el. A titkos szavazás eredményeképen megállapítja; a kar tagjai egyhangúlag javasolják, hogy a kar tegyen előterjesztést dr. Perbiró József egyetemi tanári meghívására.

4.

Az egyetemi tanácsnak az 1956/57.tanév folytatásával kapcsolatos javaslatai.

Elnök ismerteti a javaslatot, majd kéri, hogy ahhoz a kar tagjai pontonként szóljanak hozzá:

Elnök az első ponttal kapcsolatban aláhúzza, hogy az oktatásügyi kormánybiztos is szükségesnek tartotta az egyetemi autonómia visszaállítását. Kívánatos, hogy mér annak kodifikálása előtt is az autonómia szellemében járjon el az egyetem. A jövőre vonatkozólag az ifjúság kívánságának megfelelően kellene megtárgyalni képviseletük kérdését a kari tanácsban. Bejelenti, hogy a kari ülésre Bólya Lajost minden alkalommal megkívánja hivni.

Martonyi János hangsúlyozza: részt vett az autonómia szabályait kodifikáló bizottság munkájában, ahol kialakult az az álláspont,hogy