Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
ACO EngoBérczi To «A '•> • ) PT P !-Q.o JJ'J'J 'i Zf-te a hagyaték tekintetében/« Ezért úgy véljük, hogy helyesebb, ha ez ul na fnggő^jogi helyzetekről nem külön fe j ezc t bp'n, ha- Tff 1 ’"loga T^yzeWlEb^zcsotocTo v^TIaso¥Ter¥T^-"n"^nTé^é¥ür^ meg r¥tluT?t'v á“"a'f TaT hogy 'a 'ToglrnincT olklöTmí ing' a meg’'csak' tXal a kiírás s"facTTüilab5rf Ievo"'te'hy'alfa sl..1 s'érleFéXf7“azáz' oczza éJész' jäveWiesén jogi''Tá'oTas'bkjr'Tü-sT^gyéFken'í' ^“'virrőmahy^^rh.r'onaiio“ üäTegoria'Térs'zá moTasSrs á némeT'-tankönyv /66/ is lépéseket tesz0 14 A jogviszonyok tartalmának keretébe illeszti jelenlegi íankönyvrend szerünk a, jogi tények kategóriáját« Ez az elhelyezése a fejezetnek tudományos voübTkősistíán, a jogviszony konstrukciójának logikai felépítése szempontjából erősen vitatható«, Vitatható pedig azért,- -ért a jogi tények olyan jelenségek, amely híj néz jogrendünk parancsai értelmében * jogviszonyok keletkezése',, módosulása, ill« megszűnése fűződik, Ebből. o( tényből önként következik, hogy helyesebb a szovjet, /67/, a német /63/ valamint > csehszlovák /69/ tankönyv rendszer megoldása9 amely a jogi tényekről a polgári jogi jogviszony tárgyalását' tartalmazó fejezetben szól., s csak'után^ túrját a 'jogviszony elemeinek általános kifejtésére. Bármennyire is h lyesnetartjuk azonban ezt a megoldást tudományos vonatkozásban, didaktikailag a.-pályáink vannak e téren,. A jogi tényekkel való foglalkozás- annak részletesebb taglalása már bizonyos ismereteket* feltételes a polgári jogviszony elemeinek vonatkozásában /az emberi cselekvések kérdése 7a z ember jog-" és cselekvőképp sségén>k ismeretét stb-,/7- ■ A tudományosság követelményeinek is azonban él eget keli te önünk,hiszen , - mint emlitett';1 - a tudományos rendszer a tankönyv rendszerbe n tükröződik.; még akkor is, ha a tankönyv rendszerében didaktikai meggondolások a tudományos rendszertől való eltérést tesznek indokolttái'Ezért úgy véljük, helyes volna a iogvIszonyok Házalásának kezdetén a iogi tényekről; * mint jogviovf/ű kkftfekl-db, módoki Vo“TMn^“'meliszunt,etd'‘ fejénsegTkrÓl a italában szo.tno. ? yyrdes rósz S etezesf/u ázuaoan tova bor a is a polgári jogi jfo^TsYőny ' f árlalWT^ÍFé téberTmegeITeni <. ” ... ' 1 » Polgári jogi oktatásunk programra ja a jogügyié tek tanát - tekintett-1 arra, hogy a jogügylet a legjelentősebb jogi* fbny‘~” a” jogi tények után iovetk'./ő füzetbe illeszti « A jogügyié tím heivének f-z a kijelölése lényegében mindaddig nem i-s volt* vitatott sem a burzsoa, sem szocialista irodalmunkban, míg e polgári jogi kódex rendszeralkotágának vi tája a kódex vonalán fe\L nem vetette azt, hogy az az elv, mniy szerint a jogi szabályozásnak az* él-tv iszonyokat a maguk terme szv te s/égében keid me gr aga dm ; a jogügyi.-te knél .olymódon realizálható, hogy fel kell számolnunk a kódexben a,jogügyletek kategóriáját« Ez úgy volna végrehajtandó hogy y_szerződés, mint a jogügyletek tipikus megjelenési formáját ke1 aiapko te gór innak venni ,7 amelynek keretében meghúzód nat az egyoldalú jogügyiéiyk kicsiny csoportja« Ezt a lehetőségei a Szovjetunióban Venediktov /io/, nálunk Világhy /71/, de természetes er. csak a kódexre nds.zer re vonaylozólag. Ez félreérthetetlenül kicsendül .Venediktov azoh^megálla pitas/bői, me iy szerinti ”a kódex nem tankönyv««»A kódex normáit ugyi kell csoportosítani, hogy az, aki a kódexet kézbeveszi,-az ot érdeklő kérdésig lehetőleg abban'a fejezetben kapjon választ,amely a viszonyok meghatározott csoportját, szabályozza« Amidőn azt. javasoljuk hogy egyesítsek a jogügyiétekről szóló rendelkezéseket, egv fejezetben a szerződősekről szelő rendelkezése ükéi, akkor arra törekszünk, hogy egyetlen fejezet oldja meg a jogügyletek túlnyomó tömegével, azaz a*szer zoaesr-kkei^fcapcsola l-ö-s általános kérdéseket 7/72/ Ve-neaiktovnak ezt az , f-llispont jat azonb- kódex vonatkozásában.j s élesen támadja Jodkovsßki iandidátusf/3/^ .gion rámutat^ar-a, hogy a jogügyletek kategóriájában a szerzetesek tiUsúlya nem ad al ,p( t arra’, hogy'az egyoldalú jogügyié tek alcsoportját le Drcsüi jük» ^Az u«n, j elint éktelen dolgok ilyen- lebecsülő-se g , "es ennr *% alapja.n utóbbiakn ?k a törvénykönyv kü önhözc részeiben vá ió szétszórósnt tv m lebet he ív ?. i.níoSi A torvévtvkör •• v 11 talVnAa
