Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
o31 EngoBérez.i 7o pld XgQO 0 J Jf- c-V kaja végzése közben rájött. Ez a' konstrukció juttatja kifejezésre az uj •szocialista ember id* álját, oki ne x csupán egy csavarja a termelés gépezetének, hanem maga a gondolkodó ember, aki azzal is segíti az uj társadalom felépítéset, hogy ötleteivel megkönnyíti társainak munkáját és ezzel gyorsírja a t ár sactalomé-pité* folyamatát, lo. Sem a mag var polgári jog oktatási progrémmja, sem a szovjet tankönyv nem juttatja elég élé sen kifejezésre azt a ma .0 .szocialista jogtudományban altalánosnak tekinthető felfogást, hogy a polgári jogviszony tárgya egyedül az emberi magatartás» Ez - mint emlitFxtuiT"- "~a~szovjet poxgari jog tankönyvénél értiu tő, hiszen 195o*?ben, a tankönyv első kötetének megjelenésekor ez a kérdés nem volt még'eldöntött, bar Gonkin már a ma általános nézetet juttatja kifejezésre, A programm viszont ezt a fejezetet "A polc;-ri jogviszony tárgya„ A dolog»" -öimme.i látja el, ami ez általános nézet t- / nf t télben"félreértésre adhat alkalmat 'épugy, mint maga a fejezet tért. élűn /"A polgári jogviszony tárgya, általában» A, vagyoni jogviszonyok i/rgyeu A dolog fogalma/’stb,/ Az egye te mi tankönyv beosztása azonban iát í/lvesen tünteti fel azt, hogy a polgári jogviszony tárgya? embi-r > magatartás, amennyiben külön fejezetben 'szol"erről és csak a "köve tk> ző fejez tben tér rá a dologra, mint a polgári jogviszony közveti tt tárgyára /közvetlen tárgy: a magatartás//’ Ugv véli ük azonban., hogy a közvetett és közveti* n tárgy kategóriáinak he1ye 3 se ge 7 itat ha16„ A Szovjetunióban e vonatkozásban lefolyt hosszú vita a tárggyal rendelkező'-és tárgynélküJi jogviszonyok vonatkozásában /Agarkov, Alexandrov/, valamint a polgári / g./ozoriy tárgyai tekintetében /Gyeniszov nézete: mely szerint a p-;; ■■•-‘rí jogviszony^térgya hol dolog, hol emberi ma gat artas", hol személyi 3 .vak; br-iude nézete. • a tárgy az*emberi 'magatartás eredüiénye 3tbe/ hozzásegített ahhoz, hogy a polgári jogviszonyok tárgya tekintetében egysége3 félfogás alakuljon" ki abbrn a kérdésbe nj hogy?" minden polgári jogvi szouyn.ak van tárgya, s minden polgári jogviszony tárgy0 emberi * magatartás. Ennek az így kialakult felfogásnak legnagyobb előnye, hogy megmutatja a# polgári jogviszony mibenlétét < maga valóságában, hegy t,ic az emberek közötti viszony, hiszen alanyai emberek, vagy ezek*szervezetei, tárgya -sbfrj mago tortás, tartalma emberek .magatartásét meghatározó alanyi jogok és köt--lézettsógek, csapást mér ezzel az életviszonyok mibenlétet, elkendőző azon polgári nézet maradványaira, neiyszérint a jogviszony eaber és dolog kcsti viszony is lehet, sőt dolgok egymásköztí viszonya/ s amely nézetet'éppen Marx semmisít - meg azzal, hogy ne gr 1 lupit 3 a, hogy ?ísaz áruk nem mehetnek maguk tói a piacra, s nem cseréik: tik ki sajátmagukat* Ezért őrzőik után káli néznünk, az árutulajdonosok után/’ /61/, s egységes megoldást ad a polgári jogviszonys mint átfogó absztrakt fogalom alá vont rokon jogviszohycsoportok /tulajdoni viszony, köt. Imi viszony , nem vagyoni sztuaólyi viszony/ tárgya te kinte. tóben0 ügy véljük, hogy *z-- knek az előnyöknek bizonyos mérvű fe ' áldozását jelentené, a polgári jogviszony közvetett tárgya fogalmának bevitele általános részükre . jóllehet ez a jelenség nemcsak nálunk, de .3 német jogtudományban is jel;- ntke zik;/62/ ezzel s nézettel ugyanis - némileg megzavarnánk azt a helyes szemléletet, amely a jogviszonyban kizárólag“az embert látja, egy kiskapunk újból behoznánk.'a dolgot., mint a jogviszony tárgyút, v s megbontanánk ozl •; kívánatos elméleti egységet, amelyet az emberi magatartásnak, cint a jogviszony tárgyának a iouelnéietb ■ való bevezetése megteremte tt0 A közve V-tt tárggyal, kapcsolatban ugyani most már úgy fog felmerülni a kérdés, hopv bár minden i orv iszonynak var- kbzvet • • n t-Vavo',
