Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
EngeBérc3iio Pl' körűiményalt- céljait .akintve, mint legmagásabbr endü társadalmi szerv seiet ki kell emelnünk a'tömegszervezetek es egyéb társadalmi szervezetek közül., mint azt az állam es a jogi személyek viszonylatában tettük Javasoljuk tehát a tankönyvnek a jogi személyek egyenkénti tárgyalásának rendszerében a pártot, mint polgári iogi jogalanyisággal biró jogi személyt külön .felve n fii" o Py u:o aori í ’ Wgv“’a”far saSaImT“sze rv ézefe£ közt “elősző r_ a part, feljPaz rdltvrT ál tat fi éleXT Karó m főmégszervezTT "nyerjen '5'e.müt aiáTsf, fJcSak áFüYsJf á^Váfsadalmr'l^rlsűlelekoTB kérdésijén ~a programit ol nem fi '“kéTIífátí' "le riy ege“M n TTfern íl'Z" ' 6.. A programm felveszi., azonban a tankönyv rendszeréből 'Hiányzik a jog4 SS mélyek kialakulásának történetéről szóló fejezet» Úgy véljük,hogy a iopi személvek tör :áne ti kialakulásának vázolása általánosságban a ma gSnTogykerT&eftTmTJogTTorfenrjrTeJTSflessnéT seref ebe n nyerpTnp— o?. műt a tá. s t r 1 ti' _ Jl tje né "fog Talk öz rii •a fogunkba h jffjnfke z o h i s o jogi . űzéméTyekklti/^a"‘TéüdeJ is je.fíegu''alapitvannyáTT marcT a li berálkapita- - IJprüT Korszák nfos";jőgr s z eföelyűiüálT~ík ozkereseti- eájTetéti ’lájsasagtiálT mWruéle’vél 7"“ to vafba^a "Itfera X~""e s monopö IkapTf an zmus Jelenfős"tarsasagavaT "::rrT-gaTT v.alámint a monopöTkapif a fiz mis'Tipikus 'tár- ~ s a 3 aga vaT 7" "á~ ~kf fTŰI 7"' Ezzel a megoldással kikerülhet® volna az, hogy az élő jog tételes sza- . bályai közt olyan jogi személyekkel foglalkozzék a hallgató, amelyekkel __ a gyakorlatban már aligha is fog találkozni. Ezzel rendszerünk már előremutatóvá válnék, anélkül, hogy a hallgatónak a kereskedelmi társaság-' ra vonatkozó ismeretei hiányzanának e studium lehallgatása után, /Két- * ségtélen ugyan, hogy a tőkés jogi személyeknek a német jogi tankönyv l2o§~a is külön fejezetet szentel- de itt a fejlődés jelen fokát nézve, _ ez még természet szerű o/ 7 o Ann a Jogi személyek jgye s kategóriáinak tárgyalását illeti, felmerülhet olyan’néze'f JnTgy" az"álTami vaTlalatoTaf /általában az állam gazdálkodó szerveit/., valamint a szövetkezeteket nem lehetne-e az állami szocialista tulajdon és a szövetkezeti szocialista tulajdon kapcsán tárgyalni» Érv lehet e megoldás mellett az a didaktikai meggondolás, hogy igv,a lényegében sz'rvssen összefüggő anyag pl, a szövetkezetnek a szövetkezeti tulajdon kezelésére rendelt szervezete, valamint a szövetkezeti tulajdon nim két helyehanem egy fejezetben nyerne bemutatást, /U- gyanez^az állami tulajdonnal is,/ Nézetünk szerint azonban erősebb érvek szólnak e megoldás ellen, éspedig elsősorban az, hogy ilyen módon a jogi személyek felsorolásánál a fejezet tartalmát kiürítjük /lényegében az egyesületek és alapítványok maradnának itt/? s a jogi személyekről szoló rész tartalma legalább is formailag megint azonossá, válnék a burzsoa tankönyvek e részenek tartalma vai /egyesület, alapítvány/* továbbá a hallgató nem fogja ez,esetben kellő világossággal maga előtt ratni a szo’cia-/zmus jogi személyeinek egész hálózatát ? Ezért a pro gramm és a tankönyv jelen rendszerét helyesebbnek tartjuk. Szükségesnek látnánk azonban azt, hogy a jogi személyek .-igyes fajtáinak tárgyalásánál bevezetésképen utaljunk az azonos elnevezi-só búr zsö’a “jogi személy’es a’’megfelelő szociális ti jogi 3 z e mély köz tT Tűi o nb's e ---------------------------------J— A gyakorlatok vezetése,,de az előadásokat követő esetleges megbeszélések során nyert oktatói tapasztalat az, hogy a hallgatók sokszor fordulnak az oktatóhoz azzal a. kérdéssel, hogy a Kapitalista állam vállalatai és a ^1, ^llaiI1f ..yu-Liaiataink közt hol van lényegében a jogi struktúra szempontjából a különbség;/haeónlő kérdések merülnek fel néni a szövetkezetek, sót az egyesület ■ vonalán is/e Rövid bevezetésben m-'g kellene tehát emlékezni plo az á,;. ami vállalatoknál a kapitalista ál ami vállalatok szer-
