Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
míg 0 pei c 1 10 . U ; •9“ fejezetévé válik az ált ^Látios résznek a jógiig lettan, amely előbb a jogviszonyok, majd az'-a..Lányi jogok kapcsán nyer kifejtést, A jogügylettan megtalálható ugyan már - mint említettük - a Savigny előtti rendszerekben ./Haubold«. Dabelow stb«/, azonban eminens szerepet az általános rész rendszerében a történeti iskola Schoppenhauerre visszavezethető akarat-fetisizóló irányzata /36/ biztosított részére,. 5= A pandektarendszer általános részének első hatása a kodifikációra az Osztrák Polgári Törvénykönyvnél /0PTK/ észlelhető« A kódexnek "A szemé- XvY"és’“dologi‘ydgol^''kozöT rrálarozmánya Írói” szóló és a személyi /családi/ és dolog) /dologi és kötelmi/ jogi részét követő harmadik része a pandektarendszer természet.jogi hatas alatt létrejött általános részén k következménye, Az orsztrák jogi irodalom azonban hovatovább mind ke vésbbé tükrözi az OPTT rendszerét, s a múlt század második felének osztrák tudományos és tankönyvrc-ndsze-reí már lényegében te.lje.sen a paridektarvn,d szer hatását mutat iák úgy általános, mint különös részükben/lásd Krainz; System des őst«allgtPrivatrechtscWíenci899o- Unger? System tLs őst «alj g, .Privatrenchtccleinzíg?18920stbc/,-Ez egyébként természetes is, hiszen a két ország Sörre 1 ;';í yisznyalnak alakulása lényegében hasonl ó veit* 'A pandektarendszír kodifikációra gyakorolt hatása a német polgári törvény könyvben /BGB/ viszont már teljes mértékben érvényre 'juTT IzT mndosiilasT' amely a köt-Imi- jognak a dologi jog elé helyezéseben jelentkezik, nem jelent lényeg's változást e te kint? tb. n, s a BGB nyomán kialakuló jogi irodalom Vs csak ezt az eltérést mutatja a pandekt,trendszertől /lásd Cosock, .Bárnburg. Mathiass stb« müveit/. Az általános részbe osztásának lénye beli változatlansága mellett azonban tartalmában már a BGB létrejötte .< lé..ti időtől kezdődően szélesbedik, Jhe ring és Brinz célelmélete nagy j üt ősé gü a jogértelmezés, jogalkalmazás -szempont jóból ,/37/ s ez -az -általános rész jogszabálytanát bővíti /tárgyi jogról, jogszabályról szóló fejezet/« Ugyancsaknagy hatással van Brinz celyg-, gyón ..elmék te. a jogi Szemelyror szóló fejedet kibővülésére.« ifjabb bővülését jelenti az általános rész jogszabálytanának Thons Rechtsnormen und subjectivas Recht /1877/ c, munkájával mebinduló vita, amely az alanyi jog én a jogviszony fogalmai helyett a jogtéfce] fogalmának szerez . polgárjogot,/38/ 6c' Az 1848c előtti magyar magsniog /a reformország-gyűlésektől kezdődően/ nem mutat fel számba v ehe t ö ere a me ny t az általános rész kialakulása terén, Megváltozik azonban a helyzet az OPTK hazánkban való bevezetése után« Az osztrák jogi irodalom - mint említettük - pandektajogi hatás alatt állott, s így osztrák közvetítéssel magánjogi rendszerünkben is helyet kap az általános rész, amelynek szélesebb kifejtését Tóth Lajos adjco /Magyar Magánjog*Ált«tanokol-llok,/. " 7 A második világháborút követő korszakban az általános résznek az osztrák jog utján hazai jogunkba beszivárgott rendszere némi változásokon megy' oL lügugyanis a magyar kodifikcióiós kísérletek közül az 19oo. és 1914« évi a tiszta pande klar. ndsz.-r hatását tünteti fel, s ez hatás sál van az irodalmi rendszerre is, addig az általános rész tekintetében némileg módosult - bár pandektarendszer! követő - svájci ZGB /az általános részb';Q c«ák a személyi jog foglal h<- lyet/ hatását tükröZtető 1928«'évi Mtj» mar_altaranos résaó.c n szintén a személyi jogot veszi csak ff/L /bár a csrilad joggal boy it ví/« Ez pedig tükröződik a tudományos rendszerben, a - Külön általános r-:sZt • tart ugyan fenn, de a személyi jogoknak.már uj, f' jezetet gzentí lo, /Lásd Szladits Károly szerkesztésében .megjelt-nt Magyar Rigánjog I*k*/. de látható a tankönyvrendszerben is /pl/Kolosváry: MaganjogcBpci93o.,: b t-; rí könyv az általános rósz helyett, a' ,fb'-.vezető rész1’ kitetext hasznaign “ér külön személyi jogot is tárgyal/« Uj re ndszerezési, törekvések jelentkeznek a harmincas evekben Villányl-Fürst-nél /A. magánjog' szerkezetecBp. Ty.// Alapvető átrendezést kivan végrehajtani Szaszy István / A magyar magánjogait alá nos része« . /, aki a magánjog egész rendszeréi a, "jogszabály és jogviszony logikai szer ke z^te’’ szerint kívánja j-í-lepi inni, s az ált alános, részt a jogszabály és jogviszony u«n0
