Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

4. A történeti iskola kialakulása uj lökést ad az általános rész tar- .» talmi fejTody'seneÉ. ' t'-jí ■?

A XVI-XVII. század praktikusai és a történeti iskola kialakulása közti idő Németországban bizonyos átmeneteit képez a jogtudomány művelésében.

A praktikusok hatása még mindig érződik, s ez fékezőleg hat az elméleties jellegű általános rész tartalmának kialakulására, ugyanakkor azonban a termeszetjog hatása elős6giti ezt az elmélétiesedést. A történeti iskola e téren újabb lépéseket tesz. A "népszellem" misztikus, az akarat spekulativ fogalma, az 6gész irányzat egyre erősebb bölcseleti jellege az általános rész kiszélesedését, absztrakciókkal való megtöltését eredményezte. Savigny a történeti iskola vezéralakja a porosz feudalizmus harcosakénTTzzef a miszticitással kívánta szolgálni a feudalizmus érdekeit, azon feudalizmusét? amely a jog misztikus beállításával igyekezett a polgárság kodifikációra irányuló törekvéseivel szembeszegülni*

A történeti iskola fenti céljaiból nyilvánvaló az általános rész szükségszerűsége, s annak tudományos rendszere Savigny hires "System des heutigen römischen Rechts" c. munkájában lényegeden le is ülepedik.

Mégis a történeti iskola misztikus nézetei a Savigny előtt kialakuló általános rész tartalmában némi változásokat hoznak létre. A történeti iskola vezetője Savigny, Schelling organikus filozófiáiénak a jogtudományba való átültetésével kialakit ja a jogviszony, mint orgánum^ mint élőlény fogalmát, amelynek székhelye van /Sitz des Rechtsverhaeltnisses; innen 'a Siiztheorie/, s ez dönti el a jogszabályok kolliziójának kérdését. /35A3ävIgny idézett müvében a jogviszony már szerves részé lesz a pandektarendszer általános részének, s most már a személyek, dolgok és cselekvések Savigny előtt kialakult hármas rendszere a jogviszony kereteibe kerül némi modosúlással. A System jogforrások tárgyalásával kéz-* dődő általános részének második fejezetében a "Jogviszonyok"-ban kerül most már tárgyalásra a "személy", mint a jogviszony hordozója. Ezután s . mü a jogviszonyok keletkezéséről és megszűnéséről szól, s végül a jogviszonyok megsértéséről. A dolgok, mint külön fejezet e részben nem szerepelnek sem nála, sem a történeti iskola másik vezéralakjának Puohtanak rendszerében a jogviszonyok tárgyalásánál Aorlesungen über das heútige rőm,Recht.Leipzigcl862/. Ez abból magyarázható, hogy a jogviszony organikus szemléletének helyessége elhihetőbbé válik, ha azok alkatelemiként természetes orgánumokat jelölnek meg. Mégis Savigny az a kitétele,^ hogy "A személyek, mint a jogviszonyok hordozói" /és nem alanyai/ alátámasztják azt, hogy a jog szempontjából az igazi organum szerinte mégis a jogviszony, s nem az ember. Ugyanakkor azonban, midőn egyrészt a jogviszony orgánuminivoltának tanával feudális érdekeket szolgait, e tanban az u.n. Sitz-throrie-ban a német burzsoázia is megtalálta érdekeinek érvényesítésére a formát. Ezzel az elmélettel támasztotta ugyanis alá a nemzetközi kereskedelemben való részvételre irányuló törekvéseit. /36a/

Hy en tartalommal .lakul ki Savigny tudományos rendszere alapján a pandektajog tankönyvrendszere is. Pl. Beseler /System des gem.deutschen Privatrechts«Berlin.1866,/, Keller /Pandekten.Leipzig,1866./ rendszere szintén a jogviszonyok fogalmának tárgyalását teszi az általános rész középpontjába, a feltörő polgárság nyomása következtében azonban mindinkább előtérbe kerül a jogviszony, mint organum misztikus fogalmával az individuum, akinek alanyi jogai vannak. Ezt tükrözte ti a múlt század dere kától kezdve a pandektarendszer. Ennek ellenére a vita, hogy a magánjog rendszere vájjon jogviszonyok vagy jogok /alanyi jogok/ rendszere még o továbbiakban sem záródik le, hiszen Windscheid müvében /1.13.§/ még,min*:, djig folyik a vita e_kérdésről. Arndts /Pandekten.Stuttgart,1886./,Wächter /Pandekten.Le_ipzig0188o,/, WindscTieicT /Lehrbuch des Pandektenrechts c. munkáiénak többszöri kiadásai/"muv*-i már az alanyi és tárgyi jog dualizmusából. indulnak ki, s az általános rész gerincévé az alanyi jogot teszik, midőn a j?gok /alanyi/ alanyáról, tárgyáról /dolgok/, keletkezéséről és megszűnéséről5 azok gyakorlásáról és védelméről szóin - k, Up,v^r,^<v!r

Eng.Bérezi 7o old„3o53. -8-