Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
8 tani, El kell fogadnom azt is, hogy a lusgyxtBSH: jegyzetben vannak bizonyo s aránytalans ágok amelyeken feltétlenül segiteni kell az átdolgozásnál. - Az alap elvek körüli vita nagyon hasznosnak bizonyult. Visinszkij a jogtudomány legfontosabb feladatát a szocialista jogalapelveinek kidolgozásában látta. Kísérletem bizonyos fokig utaló jellggü, hisz a szovjet polgári jogi tankönyv ilyen' anyagot nem tartalmaz s általában a szocialista jog még nem végezte el teljes következetességgel az alapé Ivek 1 erögzité sét. Éppen ezért az -ált alam v égzett munka magán viseli a ki sáriét jellegét. El kell ismerni, hogy az alapelvek nézetsz erű elvek, tudat-tartalmi jellegűek, megelőzik a tételes jogot. A tételes jogé nézetnek megfelelően jön létre s éppen ezért a tételes jogszabályoktól azokat ' absz trahálni lehet. Ugyanakkor a tételes jogszabályok alkalmazása létre hozhat olyan uj nézeteket, amelyek tovább visik az icgaxafc egészet a már kialakult tételes jogi szabályoknál. Alap elvek alatt irányitó eszméket kell érteni amelyek jellernxíbsk zőek egy jogtudósra, jogágazatra vagy nagyobb jogintézményre is. Jellegét tekintve pedig nézet a tudat tartalma tehát ideológiai. A szocialista törvényalkotás sajátossága az, hogy az ideológia tételeit tudatosan alkalmazza. A normativ és a-nem normativ alapelvek között a különbség a formában van, de amellett vitathatatlan, hogy a jogi kötelező erőt tekintve is differenciálódás van közöttük, hiszen a normativ elvnek törvényes kötelező xxx|ÄXVH:a£ tartalma van. - főbben felvetették az által nos és különös alapelvek problémáját. Ha lesz olyan jogelméletünk, amely tisztázza a szocialista jog alapelveit, általában, akkor a szakágazatok művelőinek csak az azokon belül érvényesülő alapelvekkel kell fo gLalkozniok, illetve azt kell kifejezésre juttatniok, hogy ezek az általános alapelvek adott jogágazaton belül hogyan érvényesülnek, - farnay elvtárs felvetette a kérdést, hogy a kizsákmányolás elleni harc a polgári jog alapelvei közé sorolhatc-e vagy sem. Ezzel a problémával foglalkoztam, de nem találtam elég szilárd kifejezést rá. Kétségtelen, hogy az átdolgozás során a kérdéssel foglalkozni kell. Kovács István: Megállapítható, hogy a jegyzet egészének értékelése pozitív, mert helyesen utal a polgári jog társadalmi jelentőségére, alkalmas arra, hogy segítséget adjon az átmenet szakiban. A jegyzet nemcsak oktatásra alkalmas, haijem fontos segítséget ad az apparátusban dolgozók számára is. Általános megállapítás volt az is. hogy a jegyzet ideológiailag igen jó, marxista-leninista szempontjából megfelelő és nincsenek olyan hib k benne, amelyek'folytán azt át kellene dolgozni, n gyakorlati nevelés szempontjaira azért kell a figyelmet különösen í'elhivni, mert Aböffw igen sokszor előfordul, hogy a kikerült joghallgató viszonylag rövid idő után önálló munkakört kap. Tehát sokban kell támaszkodnia az egyetemen elsajátított ’gyakorlati ismeretekre. Éppen e szempontból éidene s volna felvetni, ho gy nem kell-e rendszeresíteni bizonyos segédkönyveket egyetemi oktatásunkban, A többi karokon, köztudomású, hogy a segédkönyvek özönével ta- 1 Ax ózunk, ugyanakkor viszont a jogi karon egyetlen jegyzetből kell a hallgat óknak fel skészülnie. Ezért célszerűnek tartanám segédkönyvek bevezetéséit:! ég ~c" n t az arra illetékesek felé. - *z ont •< <-■ ^ zi ° ^ ] i]:íl ton na nemcsak a polgári, hanem valamennyi tudomány szarnak problémája. ^-tó« oktat s a múltban is küzdött ezzel s a múltban az alapvizsgák rendszerével igyekezett ezen segiteni. Ma lényegében az államvizsga van hivatva ezt a problémát áthidalni. - Rendkívül tanulságos és hasznos v olt az alapelvekkel kapcsolatosan kialakult
