Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 07. 04. 6. rendes kari ülés
-2-Az eszmei-politikai nevelőmunka jobbátétele tekintetében a tanszékvezető összegyetemi szinten, mint ckt. rektorhelyettes messzemenő gondot igyekezett fordítani az említett párthatározat értelmében a diákotthoni nevelőmunka javítására, a diákotthonok meglátogatásával, a diákotthoni fegyelem megszilárdításának, a diákotthonban folyó nevelő-munka el" kéidőseinek kidolgozásával es az érdekelt funkcionáriusokkal való megtárgyalásával. Svdgből tanulmányozta más egyetem diákotthonainak helyzetét és javaslatokat tett az OM felé- az első félévben Budapesten, a DISZ központi vezetőség által rendezettt értekezleten a diákotthonok szervezeti szabályzattervezetének módosítására. - Hiányossága, ezirányú munkájának, hogy az un. "jogászi öntudat" s a jogászi hivatás kérdéseiről szóló s a kari DISZ szervezet által a tanév végére tervbevett - az egyetemi neve lőmunka coljainak szolgálatába állítani kívánt - vitádéiutárt nem tartotta meg. Ezt a jövő tanévben pótolni kivánja. II. Az augusztusi párthatározat feladatává teszi az egyetemi oktatóknak az oktatómunka nívójának, hatásosságának emelését. Az előacásókat a tanszékvezető maga tartotta heti 6 órában /Polgári jog I. 3 óra, és Polgári jog II. szintén 3 óra/, s ezenkívül a második félévben heti 1 órában nemzetközi magánjogot is adott elő. A tanév során egyetlenegy előadási óra sem'maradt el. Amikor a tanszékvezető akadályozva volt, mint rektorhelyettes az előadásokban, héLyette azokat Kemenes Béla tanársegéd tartotta meg. A második félévben Kemenes Béla heti 1 órában "Döntőbizottsági eljárás és joggyakorlat" címen speciálkollégiumot hirdetett és tartott.Az előadásokat mind a tanszékvezető, mind tanársegédje teljesen szabadon tartották. A lehetőségig igyekeztek az előadásokba a birósági, döntőbizottsági anyag kutatása során megismert jogeseteket belevinni, valamint a Birósági határozatokban közölt eseteket, s ezáltal az előadásokat élénkíteni. Ahol ennek lehetősége nyilt, a hallgatók rész re felrajzolt táblázatokkal igyekeztek az előadás érthetőségét fokozni /felelősségi rendszer, kötelmek megszűnési esetei, öröklési rendszerünk stb./. A tanszékvezető előadásait programszerűen tartotta meg, bár a jegyzet sorrendjén bLzonyos módosításokat időnként hajtott végre, olyan módosításokat, amelyeket a későbbi pregramrevizió is szükségesnek tartott /pl. a jogügylettannak akötelmi jog helyett az általános részben való tárgyalása/. Különös figyelmet fordított előadásaiban arra is, hogy a polgári jog tudományában jelenleg folyó viták, a ne lyeket a jegyzet már terjedelménél fogva sec tartalmazhat, ill. a jegyzet megjelenését követőleg jelentkeztek, ismertetést és értékelést nyerjenek /pl. az állami költségvetési szervek jogi személyiségének kérdése, a szellemi alkotások jogának elhelyezése jogrendszerünkben stb./. Emellett gondot fordított arra is, hogy a folyó polgári jogi kodifikáció nyilvános vitára került elvi kérdései is helyet kapjanak az előadásokban /pl. a polgári jogi kódex általános részének problémája stb./, Kemenes Béla speciá.'! kollégiumának gyakorlati anyagát a KDB, a csongrádi!egyei, bács-kiskunmegyei és békésmegyei döntőbizottságokkal való szeres kapcsolata utján állította össze, A tanszékvezető előadásaiban a polgáii jog súlyponti kérdéseivel részletesen foglalkozott /pl. a jogi személyek mibenléte, a felelősségi rendszer alapkérdései, jogügylettan, a szerződési rendszer jelentősége, szállítási szerződések, a törvényes cröklés rendje stb./, ugyanakkor inkább csak érintőleg tárgyalt olyan kérdéseket, amelyek ismerete inkább csak a szakjogászok számára szükséges /\1. vasúti árufuvarozás stb., Eng,: Bérezi Imre, Stenclllap száma: lo55, 3* pld.
