Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 06. 18. 2. rendkívüli kari ülés
-2 VR GYAPAYHY ISTVÁN/ született 1921. december 21. én Veszprémban, édesapja daktiloszkopus volt az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatalnál, jelenleg portás a Fővárosi Tanácsnál./Iskoláit Budapesten végezte, itt szerezte meg a jogtudományi oklevelet is.1943.decemberében nevezték ki joggyakornoknak a nagybányai járásbirósághoz.1944.decemberében, mint katonát zárt alakulatban Németországba vitték,ahonnan 1945.júniusában tért vissza.1945•-tői 194o.-ig mint népügyész működött Budapesten.-1949.-tői 1955.-ig az 'Igazságügyminisztériumban mint államügyészségi főelőadó működött,1955*-tói kezdve a Legfőbb Ügyészség főosztály ügyésze.1947.-ben ügyvédi-birói vizsgát tett.Részt vett a büntető törvénykönyv általános része,a büntető perrendtartás, a.polgári perrendtartás stb.kodifikációs munkálataiban.1953-54 tanévben néhány hónapig gyakorlatot vezetett a budapesti büntető-jogi tanszék mellett. Publílációi a társadalmi tulajdon büntetőjógi védelmével,a közveszélyes munkakerüléssel,a szocialista törvényességgel foglalkoznak főként ; HORGOSI GYÖRGY/ született 19o8. január 19.-én Pozsonyban, apja törvényszéki tanácselnök volt./ Iskoláit Szegeden végezte,ugyanitt végezte egyetemi tanulmányait a.tudományegyetem jogi karán. 1931.-től 1934.-ig ügyvédj elölt,1934.-tői kezdve birósági joggyakornok volt Szegeden. 19.39.-ben a szarvasi járásbiró sághoz járásbiróvá nevezték ki,1945.-ben zárt alakulattal hagyta el az országot,mint katona,de még ugyanez évben visszatért Szegedre,ahol tovább folytatta birói ■ munkáját.1953.-tói a fővárosi biróSágnál,1954.-tői áz Igazságügyül :nisztériuinban mint főelőadó működött,illetőleg működik. 1951.-tői az 1 DP tagjelöltje,1952.-tői annak tag ja.1953.év óta mint politikai gazdaságtani konferencia vezető működik az Igazságügyminisztériumban. .Tudományos munkássága az árdrágító bűncselekmények,az ügyészi felü.gyelet kérdéséhez kapcsólódik főként. A bizottság véleménye.szerint a pályázók közül BOLYA Lajos az,akinek eddigi munkásságában a birósági és ügyészségi gyakorlat,az egyetemi oktató-nevelő gyakorlat és a tudományos munkásság legszerenasésebben találkozik.A büntető eljárásjogi tankönyv megírásában való részvétele az illetékes körök véleménye szerint is elismerésre méltó. Kétségtelen ugyan,hogy a nevezett tudományos fokozattal nem rendelkezik,mégis a tudományos fokozattal rendelkező FARKAS Józseffel szemben komoly előnyt jelent számára egyrészről az a nagy birósági • és ügyészségi gyakorlat,amelyet mintegy két évtizeden át folytatott, ami az eljárásjog helyes oktatásához a szakbizottság véleménye szerint nélkülözhetetlenül szükséges.Ugyancsak komoly előnyt jelent számára a többi pályázókkal szemben immár négy éves eljárásjogi tanszékvezetői gyakorlata.Épen ezért a bizottság előnyben részesítette BŐLYA LAJOST a nála lényegesen nagyobb tudományos munkát felmutató FARKAS JÓZSEFFEL szembenüGYARMATHY ''ISTVÁN pályázó tekintetében a bizottság megállapította,hogy bár a nevezett publikációinak száma .elég nagy,e publikációk nem súllyal a büntető-vagy polgári eljárásjog kérdéseivel foglalkoznak,s a nevezettnél hiányzik a nagyobbmér. vü egyetemi oktatói gyakorlat.HORGOSI GYÖRGY publikációi inkább ismeretterjesztő jellegűek és az egyetemi oktatásban nincs gyakorlata. Mindezekre tekintettel a bizottság BOLYA LAJOS pályázónak tanszélvezetői docensi kinevezését javasolja. már most leszögezi a bizottság azt az álláspontját,hogy helytelen