Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

-15-Elvileg a termelőszövetkezet földhasználatának tárgya lehet az a terület is, amelyet a föld nélkül belépett tagoknak a közös területből hasítanak ki háztáji gazdálkodás céljára, de az a terület, amelyet a tag a belépéskor háztáji gazdálkodás céljára visszatart* . nem számítható a termelőszövetkezet földhasználatának tárgyai közé* Helye lehet olyan felfogásnak is, hogy mind a közös földterületet, mind a háztáji földöket egy jogi egységként fogjuk fel s ehhezképest megkülönböztetjük egyfelől a termelőszövetkezet közös földalapjába tartozó földeket, mám felől a háztáji földalapba tartozó földeket. Az egyikre nézve a termelőszövetkezeti földhasználat érvényesül, a másikra nézve pedig a ház ji gazdaságok földhasználata. E két földhasználat szerint és alanyainak megfelelően alakulnak a kapcsolatos jogok és kötelezettségek. De ekkor is élesen el kell határolnunk a kétféle, jogilag azonban egységes földhasználatot tárgyukat tekintve,

0/ A magánföldhasználókra vonatkozó tilalmak és előírások nézetem szerint rendszertanilag "A termelés tervszerű befolyásolásának eszközei" cimü § anyagába volnának beillesztondők, mert ezek a tilalmak és előírások lényegükben a tervszerű befolyásolás eszközei /lo2.old./í

ö/ A jegyzet a munkások és alkalmazottak földhasználata kapcsán azt mondja, hogy az kivételesen elsődleges is lehet. Helyes volna azt is megmondani, hegy mikor, illetve milyen esetben áll ez fenn.

p/ A lakótelkek tulajdonjogi viszonyairól szóló részben a jegyzet /llo.old./ azt mondja, hogy "Az 1952. évi 4-. sz. tvr -rel megszűnt a lakótelkek magántulajdona, stb.“ Ez a szövegezés félreértésre adhat alkalmat, mert a valóságban a tvr. szerint csak az államosított bérházak lakótelkeinek a magántulajdóna szűnt meg az államosítás következtében.

Szeged, 1956. április 16.

Perbiró József tanszékvezető