Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

Vbl

k/ * földhasználati 303 tartalmával kapcsolatiam a jegyzet /86. és köy old./ a földhasználat céljáról, visszterhességéről vagy ingyenességéről, valamint időtartamáról- beszél mint ' artalmi elemekről, A következő pontban tárgyalja a földhasználók jogait és kötelezettségeit. Nézetem szerint ez utóbbiak adják a földhasználat tartalmát és az előbbi ek ennek jellemzőit.

1/ A fenn nem tartott ásványok kiaknázására vonatkozó fejtegetések /9o.oldé./ kiegészítési.. szorulnak azzal, hogy a kérdés részletes szabályozására a 13/1955. /VII „14-,/ F.ilvsz. rendelet tartalmaz rendelkezéseket, amennyiben mellékletének b/ pontjában a termelős vetkezetek segédüzemeinek biztosítja a fenn nem tartott ás», nyer k-r ■ .. .sásának jogát segédüzemi keretekben.

m/ Ä jegyzet szerint az állami ga zdas-fv; földhasználat ■ lo^ 0 .. ...1 u • ^ 1 a irányú és speciális irányú. Kéretem szerint nem a föláhas: .tat, han^ a gazdasági tevékenységre vonatkozik ez a differenciált tág. A földhasználat ugyanis csak egyik oldala az állami gazdaság gavrasági tévé. kenységének /96.old./,

n/ A termelőszövetkezeti cs ?port földhasználati alanyi minősége ab bar az esetben, ha a közgyűlés a tagok egyéni művelésébe adja a ísz-be be vitt földeket, sajátosan arakul. Ez a sajátosság .mégnyilvánul abban is, hogy a földhasználattal kapcsolatos jogok és kötelezettségek a földhasználó tagokat illetik, illetőleg terhelik. /A földhasználattal kapcsolatos Egyik fontos kötelezettséget; a beadási kötelezettséget említem csupán./ Két földhasználat valósul meg lehát egyidőben: a tszcs földhasználata /jogok ás kötelezettségek nélkül/ és a tagok föl használata /jogokkal és kötelezettségekkel/? Nézetem szerint egyidőb csak egyféle földb: sználat érvényesülhet egyazon földterületen. Hely szemléletnek azt tekintem, ha földhasználónak azt minősítjük, akit a. földhasználattal együttjáró jogok és kötelezettségek illetnek és tér helnek. A tszcs földhasználata ilyenkor szünetel, mégpedig a jogi sz mély akaratából /közgyűlési határozat/. /97. old./' Ugyancsak vitathat* hogy tárgya-e a termelőszövetkezeti földhasználatnak ,:a háztáji gaz ság céljára szolgáló föld, éspedig elvileg és néhány gyakorlati vonkozásban akkor is, ha,.a háztáji gazdaság céljára olyan föld szolgál, amelyet a tag a belépéskor e célra visszatartott" /97 old /. Nyilván a termelőszövetkezeti földhasználat tárgya csak az a terület lehet, amelyet az alapszabály a termelőszövetkezet közös gazdaság:* terület? hez tartozónak jelent ki. Ids viszont a háztáji gazdaság visszatart? földterületét nem sorolja be, sőt kifejezetten kiemelj belőle. /Min1 alapszabály II. 2. p. 0/ / Igaz azonban, hogy 0 termelőszövetkezeti c.a portok mintaalap szabályában foglalt rended keze$ közelebb '1 a jegy; szövegéhez. Itt ui. a lo. pontban arról van szó, hogy :'A tszcs a grj dálkodási területéhez tartozó földekről nyilvántartást a "-et. Ebboa családonként külön-külön tartja számon a tag tulaj lonába ■ lévő és a közös gazdálkodásba bevitt földeket, a használatában, lévő állami ta talékföldet, a h Cl 2 táji gazdálkodás céljára ha snált földe rét, stb,;i Ebből azt a köve "l/.f'C OTj tetest vonhatju 1c, hegy a haztajx - o 1,ek is a tszcs közös gazdálkodási terii lot éhem tartoznak. A tsz min taal'ap szabálynak is ilyértelmf rendelkezést kell tart.alpazr.ia, he::y a kérdés egységesen dönthessük el. Nyilván nem minősíthető dogmatikusnak, 1. egy tételes szabályt, annak kifejezett értelme alapján magyarázunk

? -14-Eng. Bérezi, 60 pld, 727.