Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés
-7 jogosítványai közül a birtoklásnak és a használatnak a termel <5 sző vetkezeti parasztcsalád válik alanyává» a rendelkezési jogosítvány pedig a termelőszövetkezeti jogviszony hatásaképpen inter vivos éppenugy felfüggesztődik s csupán mortis causa gyakorolható, mint a termelőszövetkezet társadalmi használatába bocsátott földek esetében. 2. A földre vonatkozó személyi tulajdonjog. Mind a tulajdonjogi, mind a földjogi jegyzet álláspontja az, hogy a személyi tulajdonjog feltételei a népi demokrácia viszonyai között csak alacsonyabb színvonalon vannak meg, de ennek ellenére személyi tulajdonjog -a népi demokrácia viszonyai között is létezik, hl kell azonban ismerni, hogy az átmenet szakaszában ez a.személyi tulajdonjog maga is számos átmeneti vonást mutat és korántsem lehet olyan szilárd intézménye a jogrendszernek, mint a felépült szocializmus viszonyai között. A tulajdonjogi jegyzet a személyi tulajdonjog tárgyai között „a földjogi jegyzettel ellentétben a lakótelket nem sorolja fel, egyébként a háztáji gazdaságnak a tag tulajdonában lévő telkén a személyi tulajdonjog fennállását mindkét jegyzet elismeri. A mondott esetekben a földre nézve a személyi tulajdonjog létezését a tulajdonjogi jegyzet, illetve a földjogi jegyzet lényegében azzal indokolja, hogy a tulajdonos és családja fogyasztási szükségleteinek közvetlen kielégítésére, életszínvonalának emelésére szolgál, s ezzel kapcsolatban fő termelisi eszköz minőségéről beszélni nem lehet. A lakótelek földjére nézve a személyi tulajdonjog létezését a földjogi jegyzet arra alapítja, hogy *. lakótelken épült szövetkezeti va, gy családi ház teljes egészében szűksí letkieiégitést valósit meg. Általában azt a nézetet vallja, hogy anépi demokrácia viszonyai között a föld személyi tulajdona olyan eset'.:-, fordul elő, amikor a földhasználat közvetlenül a szükségletkielégitést szolgálja és a földtulajdonos azonos a földhasználóval. Ilyenkor merőid dogmatikus' volna a földtulajdont a földhasználat tél elválasztani és az egyiket más jellegűnek tekinteni^mint a másikat. Végső következtetésként megállapítja, h> gy sokkal helyesebb ilyenkor arról be szelni,hogy .. ilyen esetekben a föld személyi tulajdonban van, a személyi tulajdon alacsonyabb, népi demokratikus fejlettségi fokán. A lakótelek személyi tulajdonával kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlására tekintettel azon ban a földjogi jegyzet elismeri, hogy ez a személyi tulajdon nem teljesen következetes személyi tulajdon, mert a földjáradék eladás és bérbeadás esetén egyaránt bizonyos szerephez jut /73.old./. A földre vonatkozó személyi tulajdonjog kérdésében az irod-lomban nem egységes az álláspont. Figyelemre méltó Seres Imre aspiráns érvelése /v.ö. Uépi demokráciánk föltulajdoni viszonyairól* Jogtudományi Közlőn; 1955. lo. sz. 6o5. és köv. old./* Seres Imre aspiráns elemzi mind a háztáji földek, mind a lakótelkek tulajdonjogi helyzetét. A visszatartott háztáji föld tulajdoni viszonyait vizsgálva megállapítja, hogy ennek n föld túla j donnák - ámbár jog/ helyzete ugyanaz, mint a termelő szövetkoz éti közös gazdálkodásba beadó i; földek tulajdoni helyzete -, mégis kétségtelen, vannak olyan sajátosai gai, amelyek a személyi tulajdonra jeliíuosőek, s amelyek a termelő szövetkezeti család szocialista, személyi jellegű földhasználatával kapom latosak. Véleménye szerint azonban túlsúlyban vannak azok az elemek, amelyek a visszatartott háztáji föld személyi tulajdona ellen szólnak. Hivatkozik arra, hogy a föld olyan alapvető megzőgazdasági termelési eszköz, amely a szocialista tulajdonjogi rendszerben elvileg kizáróla, i'?! J> En-j. Bérezi, 6o pld. 547.
