Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés
IW ‘ Észrevételek a tulajdonjogi és ,a föle.jogi jegyzetek programjával és anyagával kapcsolatosan. I. A tulajdonjog és földjog programmjának és jegyzetének együttes megvitatása. A polgári jog tulajdonjog c. fejezete /Világhy Miklós munkája/ és a mezőgazdasági jog körében a földjog c. rész /Sorsi Gyula munkája/ szűk- Ságképpen együtt tehető megvitatás tárgyává, mert a tulajdonjog c. fejezet jogelméleti alapokat nyújt a földjogban tárgyalt földtulajdonjog és ennek alapvető rész jogosítványai a földhasználati jog számos kérdéséhez. Ez a szükségszerű közösség természetesen a problematika összefonódásában is tükröződik. Ennélfogva fő feladatomat, hogy a Földjog c. jegyzet programrajára és jegyzetére vonatkozólag bíráló észrevételeket tegyek, olyan módszerrel teljesítem, hogy azokat az elvi kérdéseket vetem fel tézisek formájában, amelyek mind a tulajdonjogot általában és mind a földjogot különösen értintik s mindkét területen megoldást igényelnek. A valóságos társadalmi viszonyok feltárásán és elemzésén nyugvó tudományos munka ui. megköveteli, hogy az alapvető termelési viszony és ennek jogi szabályozása kapcsán mutatkozó problémák a földtulajdon és a földtulajdonjog vonatkozásában ne. csupán egy területre korlátozottan állíttassanak a vizsgálatok középpontjába, hanem magára a tulajdon, illetve tulajdonjog intézményének a területére is, mert az elért eredmények mindkét terület szempontjából közösek, egymástól el nem szigetelhetők. II. A földjog! jegyzet általános értékelése. Minthogy a Tulajdonjog c. jegyzettel kapcsolatban Pólay Elemér egyetemi tanár előadmánya általánosságban is, részleteiben is tartalmaz értékelést, én ilyen vonatkozásban csupán a Földjog c. jegyzettel foglalkozom. A mezőgazdasági jogi tanulmányok az 1951-52. tanévtől kezdődőleg foglalnak helyet az egyetemi jogi oktatásban. £ tárgy első jegyzete egy oktató munkája volt, ezt követőleg pedig munkaközösségben készült a hivatalos tematika alapján. Az előttünk fekvő, megvita ;ásra kerülő jegyzet az 1955-56. tanévre készült s azt a 12. és 15. §-ok /Nagy László aspiráns munkája/ kivételével - uj tematika alapján - Eörsi Gyula egyetemi docens irta. A jegyzet tehát eddig egy féléven át szerepelt az oktatás vezérfonalául s a benne foglalt anyag vizsgakövetelményül. Ez a tény az oktatás és vizsgáztatás területén is tapasztalatok szerzésére adott lehetőséget. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hegy hazai föl;.jogi irodalmunk még gyér, fölvjogi viszonyaink számos kérdés^ kidolgozatlan. Ennek a hiányosságnak túlnyomórészt tárgyi okai vannak, csupán 1955« őszétől kezdődött meg a földjogi kérdések irodaijai feldolgozása cikkek es előadások formájában. A földjog művelői a szovjet fölujogi munkákból meríthetnek. Végcél a szocialista mezőgazdaság mogteremtésének segítése, a szovjet eredmények elérése. A célhoz vezető utón mutatkoznak azonban eltérések, a népi demokrácia sajátos viszonyainak megfelelően. Minthogy Eng. Bérezi, 6o pld. 541.
