Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés
- la t*Imát teszik negativ irányban, hiszen ez s tulajdonjogi felfogás nem a tulajdonjog elvi korlátlanságán épül f*l, /Erre atal Genkin: A szovjet.^ polg.jog.I.k.225.1./. Emellett hiányossága e fejezetnek, hogy a szomszédjogok konkrét leírását elnagyolja, pedig - s erre élő jogunkon kívül s[ kodifikációs előkészítő munkálatok is utalnak.- helyes volna itt az át-* hajló ágak, lehullott gyümölcsök, állatok befogása, átnyúld gyökerek, szükségbeli ut stb. kérdését is megemlíteni. 14. "Az árutulajdon tartalma magábsnfoglalja a tulajdonjog tárgya elide - genithetésénok és megterhelésének lehetőségét. Az árutulajdon torta Imái? bél ezzel szemben ez a lehetőség hiányzik" /lói.l.ut,bek./ részben a második mondatban értelemzavaró hiba van. Az "árutulajden" helyett "állami tulajdon" Írandó. 15. Az állami szocialista tulajdonjog vélelmének tárgyalásánál helyese^ emeli ki a jegyzet, hogy ez a vélelem eegdönthető /118.l.ut.bek./. Nem' helyes azonban már az á megállapítás, mely szerint "megdönthetetlen azúrban a vélelem az állami szocialista tulajdonjog kizárólagos tárgyaira;hc5 ve. E tárgyakra nézve 3 szembenálló fél nem bizonyíthatja, hogy a dolog az ő tulajdona" /.u.ott-./. Nézetünk szerint itt vélelemről még megdönt^ hetetlen formájában sem lehet szó. A vélelem egy nem bizonyított, de valószínű tényállás alapulvétele valamely kérdés eldöntésénél, akár megengedi, a jogrend az ellenbizonyítást, akár nem. Itt azonban nem valószínű, de való köztudomású tényállásról van szó, ^melyet természettsen bizonyítani nem kell, hiszen pl. az, hogy egy postai táviróberendezés állami tulajdonban áll, nem valószínű, hanem az Alkotmány fertelmében vitátlan tény, mert a posta-, táviróberendezéeek csak állami tulajdonban állhat^ nak. • £*/2 16. A tulajdcnjcgfenntartás /pactum reservati dominii/ kapcsán megállapítja a jegyzet, hogy a "tulajdonjogfenntartást a Legfelsőbb Bíróság 112. sz. elvi határozata érvénytelennek minősiti. /133.1.7 Időközi jogfejlődésünk a túl aj donjogfennt »irtásnak ismét lehetőséget ad az áruke szleíügy- 111 keretében /Az állami kiskereskedelem vállalatok árukészletügyleteirői szóló 5/1956./II.21./ MT.sz, rendelet 2.§-a/, a társadalmi tulajdon védelme érdekében. -17. Kifogásolható az un. nem tulajdonostól való tulajdonszerzés kérdésé nek tárgyalása úgy az elnevezés, mint az elhelyezés szempontjából. A:"ne' tulajdonostól való tulajdonszerzés" kifejezés jelenlegi jogunkban is nonsens, hiszen akinek nincs tulajdonjoga az nem ruházhat át tulajdonjogot» A tényállást nem fedi az elnevezés. Itt jóhiszemű és visszterhes birtokszerzéssel való tulajdonszerzésről van szó /használható volna esetleg a bulgár legális terminológia is: "ingók tulajdonának megszerzése jóhiszemű birtoklás utján"/ és ennek kapcsán - mint erre c jegyzet is kitérés, /135.1./ - lényegében eredeti jogszerzésről. Ha pedig ez a helyzet, ügy ennek minden konzekvenciáját le kell venni, s nem a tradíció kapcsán tárgyalni azt, hanem az ingók eredeti szerzésmódjai között. A tárgyalás, jelenlegi rendszere folytán állandóan bizonytalanságban marad a hallgató: ennek a szerzésmódnak helyes kategorizálása felől. :í ' . , lila 18. Szólni kellene a pénz és bemutatóra szóló papírok megszerzésének *1 speciális módjairól. A telekkönyv intézményének története kapcsán rá-; mutat a jegyzet arra, hogy a római birodalom területén a telekkönyv intézménye ismeretlen volt /140.I./. Ha azonban erre kitérünk, úgy a teljesség kedvéért megemlítendő volna, hogy a provinciális római jogban;,jj. éspedig Egyiptomban volt egy ilyenszerü ingatlannyilvántartó intézmény /bybliotheké enktésecn/. - rnlov---------—————— -----———— jfo^n Eng. Bérezi Imre- Stencillap száma: 536,- 60 pld.----:----
