Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés
•• 0 ba befogadó és felhívásra ki nem adó személy halállal bűnhődik /16.1./ Rómában egy régi törvény, amelyet i.e. lo-ben a senatus megerősített /Maskin id.in.333.1./ kimondta,, hogy a rabszolgatartó erőszakos halála,, esetében a gyilkosság idején á házban tartózkodó valamennyi rabszolgái ki kell végezni./Tac.Ann.13.32. és-Dig.29.5./. De hasonló jelenségekéi látunk a feudalizmus viszonyai között, is. így pl. Franciaországban a. jcl bágyok felett való'bíráskodás joga nem függött össze a hübéruri hatalommal, Nálunk a jobbágyság fokozottabb elnyomását szolgálta a szabad költi ködési jogtól való megfosztás, - A fenti megállapítás kiegészítendő volna' tehát azzal, hogy rabszolga- és feudális társadalmi rendben sec hiányoztak azonban a gazdaságon kívüli^kényszert szolgáló jogintézmények. 8. A kapitalista tulajdonjog tartalmát jellemezte a jegyzet rámutat .arra , hegy "azárucsere feltételeit fejezi ki a kapitalista tulajdonjogi nak az a tartalmi vonása is, hegy elvileg'korlátlan" /47.1.2-3.sor./. 5 fogalmazásból az látszik kitűnni, hogy a marxista jogtudomány is elyi leg korlátlannak tekinti a kapitalista tulajdonjogot, márpedig ez úgy Véljük,nem áll. Ez a felfogás-a kapitalista jogtudomány szemlélete, ,ag.c a "tulajdonjog elaszticitásának" elvét vallja, mely szerint a tulajdonjog lényegében nem tűr korlátokat, s ha ilyen korlátok jelentkeznek is, azok kiküszöbölésére törekszik belső feszítő erejénél, rugalmasságánál fogva, s mihelyt azok szüksége már nem áll fenn, a tulajdonjog automati küsan a teljesség helyzetét foglalja el. A marxista szemlélet azonban a jogtörténet adataira kell, hogy támaszkodjék, s igy könnyen megállapító nyerhet, hogy sem a kapitalizmust megelőző kizsákmányoló társadalmak ár termelő joga, sem a kapitalizmus, még klasszikus szakaszában sem ismer olyan tulajdonjogot, amely korlátozásoktól mentes. Gondoljunk itt els'őe ban a "szomszédjogok11 ősi intézményére. Helyesebb lenne tehát kiemelni, hogy az "elvi korlátlanság" a kapitalista szemlélet által teremtett saj tosság, s marxista szemléletben csak a tulajdonjogról, mint relatíve, "legteljesebb jogosultságról" beszélhetünk, cint azt a jegyzet a tcv^bl akban helyesen ki is emeli. 9. A tőkés államosítás kapcsán arra is rá kell mutatni, hogy a tőkés rga kártalanítást kap vállalatáért, s igy nemcsak az egész tőkés osztói; erősödik, de egyénileg maga a tőkés is biztonságosabb helyzetbe jut,me: kockázatmentes jövedelmet fog huzni. /49*1./ 10. Az állami tulajdon alanyainak meghatározásánál a jegyzet néha á/.dolgozókról, közvetlen termelőkről, az egész dolgozó társadalomról /3^.1., néha a Magyar Népköztársaságról szól /94.1./. Didaktikailag helyesével itt egységes terminológia,.a jogalany határozott megjelölése. . 7 11. Annak a megállapitásnak alátámasztására, hogy az állami szociálist tulajdon nem árutulajdon, mig a szövetkezeti szocialista tulajdon ár tulajdon /57.1«/ a jegyzet .abból indul ki* hogy az állami szocialista lajdonjog jellemző tárgyai az.alapvető termelési eszközök, mig a szpv kezeti tulajdon jellemző tárgyai a termelő munka produktumai /56.1 ,/ä.E «etünk szerint azonban a helyes tétel megindokolásához ez az okfejtés nem épen helytálló, mert meglehetősen eklektikus és nem is egységes. A társadalmi tulajdon bármilyen irányú elejtésénél úgy véljük csak egy 1 télből lehet kiindulni, éspedig abból* hogy annak alapja* annak jellec sajátossága a termelési eszközök kollektiv /össznépi-, vagy csoporttal doha. Ez tűnik ki a Szovjet .alkotmányból is, amely rámutat arra, hrtg: Szovjetunió gazdasági alapja a gazdálkodás szocialista rendszere éJéta munka és termelési eszközök szocialista tulajdona, amely vagy állami, vagy szővetkezeti-kolhcz tulajdon formáját ölti. /4.-5«cikkely,/,.£í : lel meg a magyar alkotmány 4.§.1.bekezdésében foglaltaknak is* ahoI\i! ———------------------------------- ■ kooaa Eng, Bérezi Imre- Stencillap száma:534.- 6c pld.-
