Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

- 5 -Eng.Bérezi Imre.- Stenoillap száma:531.~ 6o pld.lag o birtokvédelem rögződik, s 9. birtok egyéb jogi hatásai elhomályosodik előtte. /Pl. a birtokszerzéssel való tulajdonszerzés, elbirtoklás stb./

Nem vitatható, van egy veszélye ennek, a tárgyalási rendszernek, éspedig az, hogy a birtok kérdését túlságosan összekapcsolja a tulajdon kérdésevei, s ezzel esetleg a Ihering-féle elmélet /a birtok= valószínű tulajdon/ felé mutat, holott a birtok nemcsak tulajdonjogot fedhet. A birtoktan megfelelő történeti sikban való vázolása azonban ezt a veszélyt kiküszöböli, mint azt a jelen jegyzet által a birtoktan történetéről- adott áttekintés is bizonyítja. Hogy ezvÍgy van, igazolja -egyébként pl. a M-.-rton-féle római jogi tankönyvnek jói bevált - s elgondoláseakkal azonos - tulajdonjog-tárgyalási rendszere.

JA jegyzet a tulajdont, mint materialis viszonyt helyesen választja el a -tulajdontól, mint jogviszonytól. Nem helyeselhető ellenben az a kitétel /5*1./, mely szerint "a tulajdon, mint jogviszony ezzel szemben /t.i.a materialis viszonnyal szemben/ a felépítmény része, ama jogi intézmények közé tartozik, amelyeket az alap, a társadalom gazdasági rendje annak érdekében hoz létre, hogy szolgálatára legyenek, hogy segítséget nyújtsanak neki kialakulásában, megszilárdulásában és védelmében/1. Nézetünk szerint •a tulajdoni viszony olyan életviszony, amely az alap része, sőt legfontosabb része, az az életviszony, melynek keretében az embereknek a termelésben egymáshoz elfoglalt viszonya jut kifejezésre.éspedig legalapvetőbb viszonya, mely arra ad feleletet, kinek a kezében vannak a termelési eszközök, s miként sajátítják el a termelési eszközök urai ennek az életviszonynak kereteiben a természet javait. Ez az életviszony még akkor is az alap jelensége, ha a jogrend azt szabályozza.- E kérdés felvetése persze elvezejt ahhoz az irodalmi vitához, amely a Szovjetunióban folyik a jogszabály és a jogviszony helye és kapcsolata tekintetében, A szerző e v kérdésben nyilván KacséEján /jogszabályok és jogviszcnyok/Szovj.gosz,1, pravo.1955.2.sz.27.1./ nézetére támaszkodik, aki szerint - a jogviszony ne más, mint a jogszabály a maga megvalósulásában,. s a szerző álláspontját látszik alátámasztani Picntkovszkijnak az a megállapítása is, mely szerint a jogi felépítménynek a jogszabály éj)úgy része, mint a jogviszony, s a kettő végeredményben dialektikus egységet alkot /Az általános állam- és jogelmélet néhány kérdése. Cikkgyűjtemény.1955.3.sz,Ic3-U04.1./. Nézetünk szerint azonban ez a szemlélet szem elől téveszti, hogy a felépitéé a /nézetekből és intézményekből áll, s az intézmények lényegében egy életviszonyra vonatkozó jogszabályok összessége, a jogi, erkölcsi, politikai : stb. nézetek jogi kifejeződései, A tulajdoni viszony, mint termelési viszony nem emelkedik, ki a jogi szabályozás által az alapból, de a jogi •szabályozás épen a dialektikus egységet teremti meg. a legalapvetőbb tér: melési viszony, a tulajdoni viszony és a felépítmény jelensége, a jogintézmény között, azt az egységet, amelyet épen akkor szakítanánk szét,ha jog által szabályozott tulajdoni viszonyt, mint jogviszonyt a felépitmén, be emelnék. Az alap és felépítmény dialektikus egysége folytán tehát ni: ha lehet szó arról, hogy az 9 szemlélet, amely a jogviszonyt a jogszaoáJ. tói elkülöníti, antidialcktikus. Az ellenkező szemlélet mellett úgy-gondoljuk elhomályosul az alap és felépítmény kölcsönhatása. Egyébként úgy véljük, hogy az általunk vitatott nézet meglehetősen furcsa eredmények lore vezetne a kérdést konkrété szemlélve. Úgy ui, azt kellene vallanunk, siajfcsgy ,92 emberek közt jelentkező az a viszony, amelyben a jogrend a termelési eszközöket, s ezáltal az emberek tömegének a termelésben való kizsákmányolását biztosítja, a felépítmény jelensége, ami bizony nehezen