Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 10. 19. 1. rendes kari ülés
Több hozzászóló a sematizálás ellen szólt. Az egyéniesitett módszerek kizárják azt, hogy elsematizáljákódjék ez a kérdés. A marxista-leninista neveléssel kapcsolatban örül annak, hogy a tanszék kiküldöttje első alkalommal foglalkozik érdemi kérdésekkel a kari tanácsülésen. Hiányosság viszont, hogy nem az egész tanszék, hanem csak a saját tapasztalatairól számolt be. Kéri ezért: a jövőben az egész tanszék tapasztalatairól számoljon majd be a kari ülésen; az igen hasznos volna mindenki számára, örül, hogy elmondotta a tanszék képviselője a hallgatók között az iparosítás kérdésében jelentkező jobboldali nézeteket, közös erővel jobban lehet küzdeni ezek ellen, kéri, hogy a tanszék segitsen a jövőben is ilyen vonatkozásban a karnak. Elképzelhetőnek tartja, hogy egyesek a marxizmust, mint tárgyat lebecsülik, azonban ilyen jelenségeket nem tapasztalt. A fegyelmi bizottság a jövőben ügyelni fog arra, hogy ülését ne tegye olyan időpontra, amikor óra van. Többen foglalkoztak az ideológiai oktatás kérdésével. Igen helyes volt a téma megváliannbHryasztása; az állam- és jogelmélet tanulmányozása nagy segítséget nyújt az oktatóknak. Bónis elvtárs helyesen húzta alá az oktatók feladatait a politikai nevelőmunka területén. Voltak kezdeményezések a nevelésre a tananyagon keresztül eddig is? helyesek a példák is a jogtörténet vonatkozásában. Meghatározott irányban - nem általában - kell a nevelőmunkát végezni, meghatározott marxista-leninista eszmei tartalommal kell azt kitölteni. Helyesli azt a megállapitást, hogy a hallgatókkal való kapcsolat, jó, de a DISZ-el nincs minden esetben meg a teljes összhang. A jövőben közösen kell a kapcsolatokat keresni mind a DISZ titkárral, mind pedig az évfolyamtitkárral. Igen fontosnak tartja azt a munkát, melyet a mezőgazdasági jogi tanszék végez a termelőszövetkezetek problémáinak megismerése során, A tanulmányi kirándulásra az előkészítés igen jónak bizonyul, A nagyobb létszámú látogatástól először idegenkedett, mert kisebb csoporl ban eredményesebb munka végzését látná, azonban az egésznek utólagos feldolgozása eredményessé teszi a kirándulást. Az egész központjában a világnézeti-politikai nevelésnek kell állni s ezért helyes volna, ha egy-két marxizmus-leninizmus tanszéki előadó is részt venne a kirándulásokon. Helyesli a baktói termelőszövetkezet történetének feldolgozását is. Jó volna, ha a jogi problematika is felszinre kerülne, ahol a jogi szabályozás ütközik a gyakorlati törvényekkel, vagy ahol a végrehajtás körül hibák mutatkoznak. Helyes volna erről egy nagyobb cikk keretében, pl. a "Szegedi Egyetem" keretében is beszámolni. Búza elvtársnál a programok kérdésében történt felszólalásaiéra válaszolva kifejti, hogy a hatályban lévő program keretei között meg kell nézni: mit lehet, illetőleg mit kell esetleg a jövőben megváltoztatni, de mér most is el lehet térni ott, ahol többet akar az előadó anl éppen a marxista-leninista politikai-erkölcsi nevelés területén. A programmviták előkészítése a tanszékek feladata s a jogi szakbizottság határozata értelmében Szegeden a következő program és jegyzetviták lesznek: Novemberben: polgári jog.Általános rész. Januárban: Mezőgazdasági termelőszövetkezeti jog. Márciusban: Földjón. Tulajdonjog. Helyesli Halász elvtárs javaslatát, a DISZ rendezzen előadást a felszabadulás előtti diákság szociális helyzetéről, amelynek nevelő szempontból igen nagy hatása volna.