Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 19. 4. rendes kari ülés

Ü ii "A" 1

széban 82ükség is volt. Hiányosságuk abban mutatkozott meg, hogy a közös .-gazdálkodásnak egyrészt kevés eleme volt meg mir cl a két típus működési szabályzatában, másrészt túl merevnek bizonyultak és nehéz volt áttérni a. fejlettebb típusra, vagyis a mezőgazdasági termelőszövetkezeti gazdálkodásra. A II.típus, az u.n, átlagelosztásu termelőszövetkezeti csoport pedig nem vált be,2

Az X. és II.tipu.su terms lő szövetkezeti csoport közötti különbség az

I068/I955,/VII,29-/ MT„3z, határozat mellékleteként kiadott mintaalapszabály alapján megszűnt. He lyükbe egységes mezőggzpnsájgi termo lő szövetkezeti csoport .jött létre, amely* á pra-. smbufuc; szerint a' "közös nagyüzemi gaz délkodés kezdő lépest, A legfontosabb, leglényegesebb változás, hogy a 'termelőszövetkezet tagjai a szántást az egész gazdálkodási területen elsősorban a gépállomás gépeivel közösen kötelesek végezni- Az előző működési szabályzatban nem volt külön kiemelve a gépállomások gépeinek felhasználása. Ez azt eredményezte; hogy egyesek nem. vették igénybe a gépállomások gépeit, hanem a saját fogatukkal igyekeztek a szántást elvégezni, ami a minőségi munka rovására rn^nt. Hasonló volt a bizonytalanság■ a többi munka elvégzésével /vetés, terménybetakarítás, istállótrágyázás, műtrágyázás, stb./ is.

A kötelező erejű rendelkezések előtérbe kerülése elősegíti, hogy a magasabb szövetkezeti "formára ’tereinek'ót’’a' termelőszövetkezet dolgozói» Nagy jelentőségűek és igen uj szeriek, a mezőgazdasági t.:r.me lő szövetkezeti csoport mintaalapszabályának a közgyűlés elh ni 'J o d 0 hl ci S c' -1 fi t1 2 i_ /: ott alternativ jellegű pontjai.

A közös munkát egészen részlet-sen elemzi a mintaalapszabály IS,pontja a közös szántásról, a közös talaj javítási munkálatokig, A 19.pont a közös állattenyésztés és az ezzel szorosan összefüggő közös takarmányalap léte - sité8ével foglalkozik. A 2o,pcnt a közös beszerző és értékesít* ténykedéséről szól, A termelőszövetkezeti csoport - a gazdálkodás szövetkezeti jellegének továbbfejlesztése és termelésének növelése érdekében - a közös tevékenység bármelyikét kü.iön-kiilön, de mindezeket együttesen is megvalósíthatja a helyi viszonyoknak és a lehetőségeknek megfelelően. Ezek alapján, ezeknek az intézkedéseknek figyelembevételével kezdheti meg az áttérést a fejlettebb formára. Ha a közös tevékenység valamelyikét ho3Z- szabb ideig gyakorolják, annak tudatformáló ereje hatni fog és a tagok előbb-utóbb be fogják látni a mezőgazdasági terme lő szbszöve tkezeti gazdái kodás fölényét a termelő szövetkezeti csoport gazdálkodásával szemben.

A me ző gaz da sági terme 1<5 s zö ve t ke z et i _c so go r t ^min.taalapsza b á 1 y ab 9 n me gnöyekedő tt~ a leézgyülés íhladataT- nfftt a közgyűlés nétáskáre/ a vezetőség jayaslattete'li’, előkészítő 'szerepe“ it- haF’eziil szinte párhuzamosan fokozódott. A vezetőséget és a közgyűlést azonban nem hagyják magukra az illetékes társadalmi és ált ami szervek, A Termelőszövetkezeti Tanács és megyei irodájának /meghozott, megyei jogügyi előadó/ a mezőgazdasági szak igazgatási szerveknek /mugyei mezőgazdasági 'igazgatóság, járási tanács mezőgazdasági osztály/ a legfontosabb feladata .... ak elősegítése, hogy a termelőszövetkezeti csoportok gazdaságilag. szervezetileg megerősödve mezőgazdasági termelőszőve tkeze % ékké alakuljanak át, Az, hegy ilyen rend-1. Ezeknek a típusoknak a működézi szabályzatát először a 14.ooo/l948. Korm.sz.rendelet mellékletei, azután pedig ° 18.olo/lS5l/l.2o./PM. sz,rendelet c/ és d/ mellékletei tartalmazták.

2. Pl. a szegedi járásban mindössze Eőc községben volt ilyen termelőszövetkezeti típus.

Eng. Bérezi Imre,- Stencillap száma:377.- 5o pld,-