Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 04. 19. 4. rendes kari ülés
és társadalmi szerveket is, mert n«m hívják fel termelőszövetkezeteink figyelmét’ ezen feladatok elvégzésére. Különösen indokolt ez a termelőszövetkezeti csoportoknál, ahol igen Jelentős sz alternativ jellegű jaí* lati ponlők”színia. Ezéknl 1 feltétlenül ki kell dolgozni a saját alapszó bályt, működési szabályzatot'. 'A lltrehózot.T"alapszaEIIy sem a mí'ntasla| szabályba, sem/más egyéb"normativ aktusba nem ütközhet. Az lilyen á|f pák bélyt vagy az alapszabály jogi normát sértő rendelkezését természetesei semmisnek kell tekinteni. Az alapszabály neci lehet azonos a vállalatoknál lévő vállalati munitarer del sem tartalmában, sem formájában, sem rendeltetésében, mert a vállai ti munkarend pl. csupán a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket rögzíti le, az alapszabály pedig más szervezeti, tulajdoni stb. viszonyokra is kitörjed, sokkal szelesebbkörü, átfogóbb, mint a vállalati munkarend Még az is megemlítendő, hogy az igy létrehozott alapszabály is jogforrás, amely kiterjed a terrelőszÖvetkezetF*, termelőszövetkezeti tagokra a termelőszövetkezettel, termelőszövetkezeti csoportokkal kapcsolatba, jogviszonyba került állampolgárokra, állami és társadalmi szervekre egy aránt. Az állami és társadalmi szervek feladata a mezőgazdasági termelőszövetkezet mints, a lap szabályával kapcsolatban,^ > -A mezőgazdasági termelőszövetkezetek cintaalapszabályának megalkotásává és a mintaalapszabály rendelkezésének betartásával kapcsolatban az álla mi és társadalmi szervek széles hálózatának komoly és felelősségteljes feladatai vannak. A Termelőszövetkezeti Tanács feladata többek között a mezőgazdasági tér ©előszővetkezet és a mezőgazdasági termelőszövetktzeti csoport mintarlszabályának, valamint az ezt kiegészitŐ jogszabályok fejlesztésére von.; kozó javaslatok kidolgozása és azoknak a Minisztertanács elé való terjesztése. A Termelőszövetkezeti Tanács egyfelől elősegíti, hogy a termelőszöve.tkí zetókben a mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabályát megismer jék, másfelől arra is ügyel, hogy a vezetők és termelő szövetkeze, ti tage az alapszabály rendelkezéseit be is tartsák. A Termelőszövetkezeti Tan az illetékes miniszterekhez, a helyi tanácsokhoz fordulhat és fordul i minden olyan esetben, amikor olyan rendellenességet tapasztal, amely a • termelőszövetkezet mintaalapszabályába vagy az azt kiegészítő, esetleg, módosító rendelkezésekbe ütközik. A Termelőszövetkezeti Tanács jogosult a mezőg^zdaeági termelőszövetkezetek mintaalapszabályának vagy a tér©.; lőszövetkezet működésével és fejlesztésével kapcsolatos jogszabályok és 1 1. N,D,Kazan*ev: A szovjet földjog és kolhozjog elapelvei. Bp. Jogi és Államigazgatási Kiadó 1950.47-51.old. a járási szovjetek műnkájának néhány tapasztalata « kolhozok állami irányításával kap-, csolatban /Seres Imre/. Állam és Igazgatás, 1956. febr.83-94.0. . N.D.Kazaneev: A.A.Ruszkol: Kolhozjog /oroszul/ Moszkva, 195o, IV és V.fejezet. A IV.fejezetet A.tó.Turubiner docens, az V. fejezet A.A.Ruszkol docens irts* 36-117*old.Magyarul, Medve Zsigmondi Koí ho2jog, /egyetemi jegyzet/1953.Felsőoktatási Jegyzetellátó kiad^' v sábsn. £ftf* 3**e»l Xftrt»« Steoolllsp 5© pld m "v
