Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 19. 4. rendes kari ülés

- 15 -A mezőgazdasági termelőszövetkezetek minta alapszabálya és az ~ egyesit erre elősző vetk&zetek^alapszabiily a közötti viszony.

'-;A mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabálya a mezőgazdasági ..termelőszövetkezet alkotmánya, alaptörvénye. A mintaalapszabály alapján !és ennek figyelembevételével a mezőgazdasági termelőszövetkezet alapsza" :bályt - működési szabályzatot készit, amely magában foglalja a helyi speciális feladatokat, a termelőszövetkezetben elvégzendő munkák rendjét '-Sn tulajdoni és a munkaviszony egyes kérdéseit. A termelőszövetkezeteink V -.egyes részénél az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogy a mintaslspszabályt elfogadva nem készítenek saját alapszabályt, ezt feleslegesnek, "-^szükségtelennek tartják.

' k Szovjetunióban a rohammunkás - kolhoztagok II. kongresszusának határozata előírta minden termelőszövetkezet részére, hogy a mezőgazdasági tér ~vmelőszövetkezet mintaalapszabálya értelmében "dolgozzák ki saját szövi tkezetük mintaalapszabályát, tárgyalják meg és hagyják azt jóvá a közgyűlésen, amelyen a tagok legalább 2/3 részének kell jelen lenni, lajstromoztassák be a szövetkezet alapszabályát a járási tanács végrehajtó bizottságánál, "^Tehát a Szovjetunióban a szó etimológiai értelmében a meze gazdasági artyelek mintaalapszabályzatát valóban "mintaként" alkalmazták Ennek a Szovjetunióban azért is volt jelentősége, mert a végtelen szovjet föld eltérő természeti adottságai ezt megkövetelték, azonban helytelen lenne a földrajzi környezetet meghatározó tényezőket ebben az esetben is felfogni. Elsősorban azért kellett létrehozni a kolhozoknak a^saját alapszabályukat, működési szabályzatukat, hogy a kolhoz fejlettségi fokétól függően a konkretizáló intézkedéseket maguk a kolhozok tehessél rf meg, Ezzel is kifejezésre juttatták a kolhoz-demokráciát, a kolhozok önállóságát.

Egyesek tagadják a termelőszövetkezetek saját alapszabályai kidolgozásá. nak a szükségességét, azt mondják, hogy az ami Szovjetunióban helyes és „ fontos, nálunk bizonyos mértékig nélkülözhető. Megítélésem szerint népi demokratikus országunkban is teljes mértékben szükség van a mintaalapszabály kereteinek a kidolgozására és encsak a szocialista törvényességből folyik ez, hanem a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztság feladatát is képezi. Feladatán túl érdeke is,hiszen elsősorban a termelőszövetkezetek gazdái, a termelőszövetkezeti paraszti tok ismerik és tudják legjobban a termelőszövetkezet lehetőségeit, tor-I' veit, adottságait. Az alapszabályt széleskörű demokratizmus mellett.

■ - a tagság bevonásával - a vezetőség készíti el és a közgyűlés mint a-rí termelőszövetkezet legfőbb fóruma, hagyja jóvá. A járási tanács végrehe; t.,3 tóbizottságának a mezőgazdasági osztálya erősivi meg az igy létrehozott ac alapszabályt. Törekedni kell arra, hogy az alapszabályt az egyes termelj.;; lőszövetkezetek dolgozzák is ki. Éhhez a termelőszövetkezetek hasonlóan a tervek elkészítéséhez - igénylik a mezőgazdasági szakigazgatási apparátus segítő munkáját. Meg kell említenünk, hogy a megalakuló termelőszövetkezetek nem dolgozzák ki nyomban az alapszabályt. Egyes termelőszövetkezetekben pedig egyáltalán nem is dolgoznak ki működési szabályz1-: tot, ami feltétlenül hiba» Ezzel kapcsolatban hibák terhelik az állami 1 2

1. Társadalmi Szemle, 1955.dec.Zoványi István: A termelőszövetkezetek mintaalapszabályáról. 7o.old.

2. N.E.Kszancev: A szovjet föld jón és kolhozjog alapelvei.Bp*,195o., Jogi’/s Államigazgatási FÖnyv-és Folyóiratkiadó.38.old.