Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 19. 4. rendes kari ülés

;&grbnoousok, zooteehnikusok, tanácsi dolgozók, pártfunkcionáriusok,stb. bevonáséval«/ A Minisztebtanáce az igy elkészített javaslattervezetet meg :vitatja és amennyiben uj mintaalapszabály vagy mintaalapszabály módosítás Válik szükségessé, az MDP Központi Vezetőségével együttesen közös határozattal erősiti meg. Az 1oo9/1952./IV.24./ MT.sz. határozat pl. a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói 1951. decemberi második -országos tanácskozásán hozott határozatokat ruházta fel kényszerítő erővel, ismerte el normativ aktusnak. Ezek a határozatok az adóig hatályban Tévő alapszabályt néhány vonatkozásban módosították.

‘ •v' 5 3'V*i - - ■

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintaalapszabályának ezt a "mjgfojtozását" nem helyeselem. Ez ugyanis jogbizonytalanságot eredményez-, A ifezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetői a termelőszövetkezeti tagok, az igy "módosított" mintaalapszabályt nem ismerik és a változást sem tudlak nyomonkövetni. Mindenképpen helyesebb, ha a változást, a módosítást nem elrejtve, hanem kifejezetten látják a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti tagok, a termelőszövetkezetekkel jogviszonyba, kapcsolatba került állampolgárok, állami és társadalmi szervek. Nagyon helyesen j.árt el népi demokratikus államunk amidőn a mintaalapszabály módosításának a megerősítését 1955-ben olyan módon és formában eszközölte,

mint a mintaálapszabály megerősítését 1953-ban.

8* A termelőszövetkezetekre vonatkozó normativ aktusok mellett vannak végül még olyan szabályok is, amelyek csupán útmutatások, javaslatok és tanácsok. Ezek nem kényszeríthető.erejűek, de ha a közgyűlés elfogadja Ómét, akkor betartásuk kötelezővé válik. Ezeket a mintaalapszabály renfdelkezésének betartásával saját hatáskörükben maguk a termelőszövetkezetek döntik el, hogy ezzel a jogszabályban biztosított lehetőséggel élni kivánnak-e. Ezáltal élettel, pozitív előremutató tartalommal tölthetik meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintaalapszabályát. A termelőszövetkezetek viszonyaira vonatkozó javaslatok, útmutatások, tanácsok, minisztertanácsi határozat, miniszteri rendelet, miniszteri utasítás stb. formáját ölthetik magukra. Pl. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának lo44/l955. /IV.17./ 3Z. határozata a termelőszövetkezeti tagok többtermelési prémiumáról és a vezetők javadalmazáséról. A minisztertanács ebben a határozatban felkérte a termelőszövetkezeteket, hogy a premizálás és a termelőszövetkezeti vezetők javadalmazása rendszerének továbbfejlesztése érdekében közöljék a gyakorlat során szerzett tapasztalatoké4- a. Termelőszövetkezeti Tanács titkárságával. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy sok jogszabályban a kogens rendelkezések az ajánlás jellegű intézkedésekkel együtt váltakozva fordulnak elő. Ilyen pl. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának lo5o/l955./V.lo./ határozata a termelőszövetkezeti csoportok megszilárdításának legfontosabb feladatairól,

9. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek önállósága, autonómiája a mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabálya keretében érvényesül.[Ettől a termelőszövetkezetek csak a földművelésügyi minisztérium engedélyével térhetnek el, ekkor is csak kivételképpen. Ebből azonban általános

7.- A Szovjetunióban tekintettel a kolhozok, kolhoz káderek nagymérvű ' fejlődésére, a kolhozok saját maguk kiegészithetik, sőt módosíthatják a mezőgazdasági artyel elfogadottrials^szabályzatának egyes tételeit. Szabad Nép, 1956. márc.ll. 2.old.->3lJ j V 1

Eng. Bércíi Imre.- Stencillap száma:36o5.- $o pld.-