Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 19. 4. rendes kari ülés

már konkréten meghatárózták a tagok jogait és kötelességeit, a termelőszövetkezeti csoportok ingatlanait, azok élő- és holt felszerelését, a haszonbért, a földjáradékot, a termelőszövetkezeti csoportok és a földjnüvesszövetkezetek viszonyét. Ebben a keretszabályozásban a lenini szőve' - kezeti elvek is érvényesültek mér /önkéntesség, fokozatosség/. A termel, szövetkezeti csoportok közül a közösen termelő közelitette meg léginkéi! a szovjet mezőgazdaségi artyel típust. Legnagyobb számban éppen a~III.s-ztermelőszövetkezeti csoport jött létre Magyarországon. Ez vonzotta legjobban dolgozó parasztságunkat. A táblás termelőszövetkezeti csoport :.p-általában beváltotta a hozzáfűzött reményeket és hazánkban is sokan bálkoztak ezen az uion megismerkedni a nagyüzemi gazdálkodással„ Érd hogy'az átlagelosztása termelőszövetkezeti csoport 3 falun nem veri igazén gyökeret. Az egyenlősités veszélye itt volt a legnagyobb,

Az állami és társadalmi szervek nem segítették - az objektiv társadalmi helyzet és körülmények miatt - a termelőszövetkezeti csoportok t eléggé abban, hogy a működési szabályzat alapján dolgozzanak. A tanácsi apparátus szakigazgatási és igy a mezőgazdasági szakigazgatási szervei sem voltak még teljesen kiépítve. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy"az elinduláshoz mintaként megfelelő működési szabályzat állott a szövetkezők re:-’~ delkezésére.

A társadalom gazdasági rendjében, a termelési viszonyokban előálló vélte „ zások, az egyes szövetkezeti tipusok megerősödése, ce az egész termeJőszövetkezeti mozgalom egészséges fejlődése aj, jogi kereteket kivárt, ;

ügyi miniszter l22oo/l948.K.sz.M.sz.r, a f ö Iá műves szőve t ke z-e t e k a!'1 • ‘ szabálymintájának közzététele tárgyában. /Magyar Közlöny 1948 II Kenneletek tára 1771-1776, 1923-1925, 1777-1781, 2363-2174, 23 76- 2333, 2569-2575»old./ A Magyar Köztársaság kormányának 14Qoo/l9á3, Korm.sz.r, a földmüvesszövetkezetek és a földbérlőszövetkezo- tek t.-. r- s melőszövetkezeti csoportjairól szól. Ugyanezen rendeletben mintáké 1 Jaárom termelőszövetkezeti csoportnak /táblás, átlsgelosziásu, közösen termelő/ 3 működési szabályzatát ie kidolgozta népi demokratákén államunk.

*

4.Ezt a jogi keretet teremtette'meg a 133/l95o./V.lo./ MT, sz,r,,amely, az önálló termelőszövetkezetekről rendelkezik. Pontos ős jelentős fázis volt ez a jogszabály a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésé-* ben. Ez a jogszabály erősítette meg az önálló termelőszövetkezetek alapszabályát. A 133/l95o./V.lo./ MT.sz.r. és a 2o5/l95o,/VIII 11;/ MT.sz.r. alapulvételével az lool/l951./1.2o../ MT,határozat felhatalmazás -alapján a 18olo/l951*/l. 2o./ FM. sz.r.az önálló termel ősz övét ke zétek alapszabályát és a termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzatát egységes szerkezetbe foglalta össze. A fejlődés c- szakaszában a jogalkotás különbséget tesz még 3 termelőszövetkezetek alapszó bálya és az egyes termelőszövetkezeti csoportok működési szabályai között.

%

Eng.Bérezi Jw* .*3tenfiXl»p aaéitai 96149« pH-