Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 04. 19. 4. rendes kari ülés
ACcS Egy 1919-es szabályzata a mezőgazdasági kommuna, az artyel, illetve a föld közös megmunkálására alakult közösség dolgozóinak /TOZ/ a tulajdoni és munkaviszonyait szabályozta, 1927-ben a "kollektiv gazdaságokról" szóló határozat a szocialista munkajog elveit igyekezete megvalósítani a kol hozókban. Ez még csak megközelítőleg alkalmazta 3 helyes szocialista műnkadijazás rendszerét, A mezőgazdasági artyelek 193o.évi. Mintaalapszabálya volt a teljes kollektivizálás időszakának első szabályzata. Óriási szerepet já*3Zovt a mezőgazdasági artyelnek, mint3 kolhozmozgalom akkor legfőbb f ormájának megszilárdításában és a párt kolhozépitő politikájától való elhajlások megszüntetésében. Lényegében tehát átfogóan először szabályozta a kolhozban érvényesülő társadalmi viszonyokat. A teljes kollektivizálás befejezésével, a kolhozban érvényesülő társadalmi viszonyok fejlődésével, a kolhozok meg erősödésével együtt járt a tételes jogszabályalkotás továbbfejlődése is. A gyakorlat a kolhozépités olyan uj gazdasági kérdéseket vetett fel,amely az 193o-i Mintaalapszabály még nem tartalmazott megoldást. Tehát 3 kialakult kolhozviszonyokkal kapcsolatos feladatokat a régi jogi keretben már nem lehetet* megoldani. Ezért aztán alapos előkészület után 1935-ben uj Mintaalapszabályt dolgoztak ki. Ez a kolhozok második teljes, nagyjából ma is érvényben lévő Mintaalapszabályzata. 1956. március lo-én jelent meg az SzKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa együttes határozata a mezőgazdasági artyelekről, a mezőgazdasági artyelek Mintaalapszabályáról. Ez különösen abból 3 szempontból jelentős, hogy magúknak a kolhozoknak a hatáskörébe utalja " a konkrét helyi adottságok figyelembevételével kiegészíteni és módosítani a mezőgazdasági artyel elfogadott alapszabályzatának egyes tételeit."Ez a határozat a kolhozok, kolhozvezetők fejlődését figyelembevéve nagyobb önállóságot biztosit, az egyes mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. A népi demokratikus államokban nagyjából egységes jogi szabályozással találkozunk. Még az aránylag legtöbb eltérést mutató Német Demokratikus Köztársaság is a Szovjetunió törvényhozásához hasonlóan szabályozta a falun létrejött társadalmi viszonyokat, hiszen, mint Klaus Heuer Írja: " -A mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrejöttével a Német Demokratikus Köztársaság egy jelentős faktorában létrejöpek uj, bonyolult társadalmi - viszonyok, amelyek egyrészt a termelőszövetkezeten belül /in den L„P,G,./; másrészt a termelőszövetkezetek és más állami és társadalmi szervek közölt jönnek létre."2 A népi demokratikus államok fejlődésének bizonyos szakaszában - eldőlvén ... ■a "ki kit győz le" kérdés - magabiztosan, határozottan léptek arra az útra, amely átvezeti az egyéni parasztgazdaságokat a nagyüzemi, szocialista társas gazdálkodás útjára. Az áttérést igen megkönnyítette, hogy a Szovjetunió elért eredményeire támaszkodhattunk.- 2 -1. Szabad Nép, 1956. március 11., 2.old. 2, Neue Justiz. 1955.junius 5. Bid Bedeutung der Musterstatuten für die weitere Festigung der Landwirtschaftlichen Produktionsgenos-, sensnhaften. »1 Eng. Bércei X*rt.- StentlH*? ozána:3616,- 50 pld«-
