Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
Eng*Bérezi To T) i f* jegyzet a -jogviszonyok iák olyan csoportosítását adja, amely ma még általánosan eliogadottna-c nem mondhat-"» és ez a tárgyalási mód oktatási szempontból is bisonvo; veszélyekkel járd A h Ugató ugyanis a kötelmi jog anyagát nem szerződ- si és felelősségi jog szétbontásban tanulja s zavaró lehet az számár hogy migaz- általános részbe n "szerződési jog; viszonyokról” és “felelősségi jogviszonyokról” hall, addig a következő félévben már a "kötelmi 'jogviszony" tárgyalása lesz az anyaga< Úgy érezük, hogy a kötelmi^jogviszonyok szerződési és felelősségi viszonyokra való szétbontásának‘kérdésével helyesebb a kötelmi jogi részben fog lalkozni, mert annak itt történő tárgyalása zavarólag nax a hallgatóra • A tudományos nézetek ismertetésével kapcsolatban még egy aggályt kell felvetni'» Feltétlenül helyes az, hogy a s érző a ku’löríoozo tudományos felfogásokat ismertetiTudjuk azt' is, hogy az azokkal. való behatóbb foglalkozásnak terjedelemben korlátái vannak»^ Nem, hinnénk viszont, hogy a hallgató pl„ a jogi személyekkel kapcsolatban kialakult burzsóa nézetekről valamilyen reális ismeretanyagot szerez azáltal, hogy azokról, egyenként a jegyzetben egy-egy mondatot talál» Ugyanez n helyzet pl , a iogviszony tárgyával foglalkozó szocialista elméletek bemutatása tekintetében-. Legalább olyan viszonylag; részletes ismertetés kívánatos, mint pl - az egyes jogértelmezési iskolák, vagy a. jogi. sse-n mélyek lényegével foglalkozó szocialista e leletek tárgyalásánál talál ható 0 A tudományos nézr.tok behatóbb megismerésére való Ösztönzést’ szolgálja_ nyilvánvalóan yz a nagyon helyes módszer, mely - a szovjet tankönyvek nyomán - mindinkább általánossá válik nálunk’ is, hogy t0i az.egyes fejezetelő végén •’ szerző az alapvető irodalmat felsorolja- Viiágny Mii lós szemmel lát íja tő ni csak a legfontosabb munkák megemlítésére törkszi s nem is várható, h y egy jegyzet részletes bibliográfiát tartalmazza Még ennek figyeie '--be ve télévé I is o forrásanyag felscrolá sót. kissé hiányosnak érez zu i-m beszélve orról, hogy e ze k ismertetése is az 1953- mégj'-lent munkákra szorítkozik« így tehat éppen a legújabb állásponté megismerés ér*- n in mozgósít a jegyzet. Fel tétlenül helyes az, hogy az egyes munkáknál megjelöli az eredeti megjelenési forrást« Mégis'"célszerűnek tartanánk óz idegen nyelven megjelent tanulmányok mellé fel-, venni azt is, hogy az magyar nyelven fordításban hol található nng; hí szén ha csak azt'"ismer te tjük, hogy valamely tanulmány idegen, nyelven hol jelenik meg, úgy a hallgató -* a nyelvismert t hiányában - egyenesen felmentve érzi magát az alól, hogy ezeket elolvassa« Igen következetesen valósítja meg.a jegyzet szerzője, azt a fontos köve telményt, hogy az egyes rendelkezések értelmét konkrét példákkal teszi világosabbá, érthetöbbé» Közismert az., hogy felsőoktatásunkban komoly harc indult meg hal’’gadóságunk nyelvi kultúráltságának elmélyítése, csiszolása árdekébé-nt E szempontból fontos'tényezőt"'jelentenek a szabatosan, magyaros? váln' tékos stílusban megírt egyetemi jegyzetek. Közismert,.hogy Világhy társ e követelménynek mindén munkájában példaszerüea tesz' eleget«”] alól a jelen jegy rzet srm kivétel, A jegyzet egésze mellett eltörpül a néhány fogalmazásbalij stílusbeli pontatlanság, melyet a jegyzetbe találhatunk, J\ ritka kivételek Között kell megemlítenünk a.:35cöldal rJ sodik bekezdésének eIső'»három, mondatát, ahol a szankciók, reparativ é preventív jel] gének kimutatása a kissé homályos mondatfűzés köye'tk-^ t-ében nem bontakr ;ik ki elég plasztikusan. A 99«oldal oh •: törési mag tartás msghat.árooásá bonyolult, nehezen érthető, A lo3»o'! dalon pedigxpx plusquampcrí' eto y ni kapcsolatban a fogalmazás ’ téves, mert a me gates mint tény maga érvény le len nem lehet, h.»n?m érvénytelenséget von, maga után. Meg ke :.á je gye znunk, hogy a jegyze then ellentmondó Vésszé,
