Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

Eng*Bérczi Yo plddbYh-Arsoi

hogy a jogszabá I, at ne csak ismerjék, hanem 3sós lényege». meg is értsék o

Ami a szóbaniorgó jegyzstrész tételes anyagát illeti,^általában megállapít ha tó, — egy-kei alább részletezett esettől eltekintve -■ hogy az tévedésektől, komolyabb elvetésektől teljesen mentes. Egy körülményre azonban ügy érezzük fel kell hívnunk a figyelmet«' A jegyzet ke lerkezesi időpontjául 1955 van feltüntetve« Igaz, hogy a belső bori tó.Lapból megállapítható, hogy jelenlegi formájában változatlan utánnyomás, mégis úgy érezzük^ ez a tény sem menti fel a jegyzet Íróját attól, ^hogy - ha'-más technikai megoldás nem lehetséges ■- akkor legalább kiegészítő jegyzetrés?' kibocsájtásával én időközi tételes változásokat feltüntesse, Közismert., hogy minden tételes jegyzet Írójának állandó problémája a jogszabályi változások által pdóüó^nehé"~érak kiküszöbölése* Mégsem nyugodhatunk abba bele, hogy egy 19b3-H a kiadottj jegyzet lényeggé ben az 19ö3 év végéig hatályos jóm-■uy ag figyelembevételével jelenlék meg. Néhány példa: "A szerződési rendszer legfontosabb vonásai a_ 2o6/1951,M,TcSv,o rendelet szabályozza-" /87:■old„/; "Részvénytársasági alakban működnek a magyar-szovjet v e gyes válla latok is," /2ok> ,o!d«/; az egyesületek vonatkozásában mondottakaz 1955«18«tvr* mégje le né se következtében tárgytalanokká váltak; a mezőgazdasági termelőszövetkezet^ ről szóló anyag az lr6q/i3bb /VII028«/Mth« következtében jelentősen módosul stb, ügy érezzük, hogy a viszonylag nagyszámú, másrészről igen jelentős jogszabályi változások kiegészítő"jegyzet kibocsájtását igénylik-Az 1953-as jegys-tvita alkalmával Világhy Miklós önbirálatként állapította meg, hogy régi jegyzete nem hivatkozott eleget a tételes szabályokra, Szemmé Hátha to, nogy ezt. a hiányosságot a" jelenlegi jegyzetnél tudatosan tör eke-de t,t kiküszöbölni. Nyilván a hallgatóságnak a konkrét jogszabályokhoz való közele'bbvitelének a szándéka indokolta-azt az 5- gén / helye3 módszert, hogy az egyes fejezetek végén felsorolja az ódavágó legfontosabb jogszabályokat, Úgy érezzük azonban, hogy a. jelenlegi formában a c.;r,i tűzést csak félig sikerült megvalósítani« A hall írató ugyan most már megtalálhatja a különböző tételes rendelkezések számát, ae azt, hogy azok egyenként mely. kérdésben k 1 igazi tás tf a jegyze tből már ne ra tud Is" me gál lapit a ni, /A VII*» fe j e z e t v égén pl- 19 iogszabáiyszámot • alálünk, de nem derül az ki, hogy melyik milyen kérdést rendez«/ Javasoljuk tehát azt, hogy a jövőben a jogszabályok címrésze is közölt'ssék a számok mellett« '

Egy korábbi jegyzetvita során, merült fel az a kérdés, hogy helyes-e, ha egyetemi jegyzet az érvényben lévő tételes anyagot bírál la«'Nézetünk szerint az“ elfogadhatóbb álláspont az, hogy' a jogszabályok bírálatának ne m d jegyzetben van 3 helye, -hanem arra számos más megfelelők1 mód adódik.- Ellenkező esetben ugyanis egyes hallgatóknál ez a szocialista jogrendszer szabályainak a lebecsüléséhez, öncélú és kellő tárgyi ismeret hiányában nyilvánvalóan hibás eredményű krítizálgatásckhoz vezethet« A Jegyzet írója valószínűleg hasonló*-meggondolás alapján - a konkrét tételes szabályok bírálatától általában tartózkodik, nem mulasztván eJ azonban adott esetekben rámutatni a konkrét kérdésben a jogalkotás előtt álló feladatokra«

Ami a jegyzet elvi vonatkozású mégállapitásait tartalmazza; e tekintetben megint csaF az elismerő jelzőket tudjuk ismételni, A szerző általában igep helyesen arra törekszik, hogy a különböző tudományos nézetek közül a leginkább elfogadottat mutassa be részletesebben a hallgatósagnak«^Ugyanakkor röviden ismerteti az filmtetes állásfoglalásokat is. Ebből a szempontból azonban aggályosnak kell tartanunk azt , hogy a