Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 10. 19. 1. rendes kari ülés

- 11 -lyeknek oktatására a főkollégium keretében már nincs lehetőség.Engedje meg a Kar, hogy annak a véleménynek adjon gangot, hogy e helyzet megváltoztatása nélkül Központi Vezetőség ideológiai képzésre vonatkozó határozatának végrehajtása nem lehet teljes a statisztikai oktatás területén.

A K.V. határozata taglalja egyes egyetemi tömegszervezetek szerepét és itt súllyal a DISZ-szervezetekkel foglalkozik, ügy gondolja, hogy a nevelőmunka lebecsülésének a felszámolásában és különösen az uj nevelési módszerek meg ja vitásában és elterjesztésében a kari szakszervezetnek is jelentős szerepe lehet. Az egyetemi és kari szakszer vezeti bizottságoknak elsősorban a nevelési téren kell megtalálniok fő munkaterületüket és az állami vezetéssel, valamint a kari Módszer tani Bizottsággal karöltve mozgositó tényezővé kell válniok a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtásában is.

Bónis György a párthatározatból adódó feladatokat tanszékére konkretizálva kívánja ismertetni. Megjegyzi: többek között tanulmányozta a Társadalmi Szemle szerkesztőségi cikkét is, mely az egyetem é tanévi feladatairól szól. Egy pontot ragad ki ebből: a politikai-nevelő munka nemcsak a párt és DISZ szervezet feladata, hanem minden egyet® mi oktatónak. Felelősség terhel minden oktatót a politikai nevelőmun ka hathatós végrehajtásáért, A nagytekintélyű professzor előadása és magatartása nagy hatást gyakorol tanítványaira világnézeti, politikai szempontból is. Ez annál eredményesebb, minél nagyobb az oktató ideológiai-politikai felkészültsége, minél céltudatosabb az a nevelőmunka, mely a hallgatók politikai-erkölcsi nevelésére irányul.Eddig sem volt ismeretlen ez az összefüggés, de nem állították olyan mértékben előtérbe, mint szükség lett volna. A jövőben sokkal többet kell törődni a politikai neveléssel. Ennek a nevelésnek először a szakmán keresztül kell történnie. A jogtörténet oktatásában is vannak ilyen lehetőségek /pl. a haladó hagyományok, szabadságharc»*, stb./ A tananyagban rejlő lehetőségeket még jobban ki kell használni, nemcsak az előadásokon, hanem a gyakorlatokon is nyilik erre lehetőség. A professzornak sokkal többet kell látogatniok ennek érdekében a gyakorlatokat. Maga hetenként részt vesz egy-egy gyakorlati órán, ahol igen értékes tapasztalatokat szerez. Jobban megtudja ismerni a hallgatókat, felmérhető| hogyan értik meg a problémákat is igen eredményes, ha a tanszékvezető is jelen van azokon.

Nagy jelentősége van a tanári magatartás nevelő szerepének, az egyéni beszélgetések és konzultációk tekintetében is. A négyszemközti beszélgetésnek még nagyobb a hatása, ez az igazi nevelési lehetőség« Az oktató tudomást szerezhet olyan kérdésekről is, melyekre a hivatalos érintkezésnél nincs lehetőség. A jövőben még Jobban kivánja ezt kihasználni.

Az O.M. idén kiadott rendelete megállapítja, hogy a tudományos diákkörökben igen alacsony a munkás-paraszt hallgatók aránya; szükséges ezen a téren is a szociális összetétel megjavítása. A tavalyi évben a diákkörök megalakításánál csak egyszerűen tudomásul vették a hallgatók jelentkezését, nem vették figyelembe milyen összetételű az, hogyan vannak képviselve a munkás-paraszt hallgatók. Az idén jobb anyag jött az egyetemre, több a jelentkező, nagyobb lehetőség nyilt a szociális összetétel megjavítására is. Ezen hallgatóknak a tanszéki munkába való bevonása eddig nem nagyon járt sikerrel, ezen a téren is változást kell elérni. Kéri az idegennyelvü lektorátust, foglalkozzon még többet a latin nyelv oktatásával a munkás-paraszt hallgatók körében.