Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged
1955. 01. 14. 5. rendes kari ülés
-4-gári jogi előadásokra, hanem emlékeztette a Kar tagjait ezzel Andics Erzsébet elvtársnő előadására, aki utalt egy professzorra, aki arról panaszkodott,hogy tárgyából a tankönyv rossz, de azt mégis kénytelen előadni* Ha a tankönyvben nézetével ellentétes álláspontot talál, akkor ismerteti azt is, valamint saját álláspontját is. Hangsúlyozza, megállapitásai egyébként általános jellegűek voltak. Bólya La.ios a vitát melegen üdvözli, sajnálja, hogy nem eléggé éleződtek ki egyes kérdések. Igen fontos kérdés, milyen módon kell megoldani a tételesjogi anyagok előadását. Szükséges ebben a vonatkozásban is helyes módszerek kialakítása. Tudni kell a hallgatóknak az egész anyagot, azonban nem minden részét kell előadni. Schultheisz elvtárs megállapitásai helyesek ma, de nem biztos, hogy ez a jövőben is helyes lesz. Igazat ad Búza elvtársnak, jogászi gondolkodásra kell megtanítani a hallgatókat, a tételes jogokat is úgy kell oktatni, hogy tudományos gondolkodásra neveljen. A miniszteri utasításban a speciálkollégiumokról nincsen szó. Sajnálatos, hogy nem dolgozták fel a speciálkollégiumok tapasztalatait, melyek igán értékes eredményeket hoztak; pl. az ő speciálkollégiumi óráin óriási érdeklődést mutattak a hallgatókegy-egy kérdés megvitatásakor. Az előadásokra vonatkozóan is tapasztalatokat lehet g3üjteni a speciálkollégiumból. Ezért ezt a kérdést a közeljövőben feltétlenül meg kell beszélni. A beszámolókkal kapcsolatban igen rossz tapasztalatai vannak. A III. évfolyamon mindkét eljárásjogból beszámoló volt, hol a bővebben előadott anyagrésszel volt a legtöbb probléma. Pólav Elemér összefoglalva megállapítja, hogy előadásai során részletesen azokat a kérdéseket világítja meg, amelyeket a jegyzet nem regisztrált, illetve mikor nézete nem egyezik a jegyzettel, akkor saját álláspontját is előadja; ahol szükségesnek látszik, ott ki-tér a szovjet és népi demokratikus és a hazai jogintézmények összevetésére, bizonyos technikai kérdések taglalását pedig /pl. a fuvarozási szerződéseiméi a tervezés kérdése/, amelyek elsősorban nem polgári jogi jelentőségűek, mellőzte. Elnök: megállapítja, hogy a legélénkebb vitát az előadások problémája váltotta ki, ez helyes is, hiszen nevelésre legjobban az előadások keretében • van alkalom a professzor számára. A tételes tárgyak előadásánál sem kbe t egész évben alkalmazni az anyagkövető előadásokat. Itt is arra kell törekedni az előadónak, hogy az anyag legfontosabb részeit mélyitse el elméletileg, más részeinél pedig a programot figyelembevéve, csak a legfontosabb összefüggésekre kell rámutatni. Jelenleg egyik-másik tételes tárgyat heti két órában kell előadni /régebben heti 5 órában/; csak az előadó professzor tudja megállapítani, hol kell viszont csak a jegyzetre utalni. A vizsgák tapasztalatai is azt mutatják, hogy a hallgatók mélyebben és alaposabban azt az anyagot tanulják, melyet az előadó professzor alapos abban dolgoz fel. Ugyanakkor azonban az óraszám jelenlegi terjedelme mellett elképzelhetetlen a programban felvett anyag egészének hasonló részletességgel való feldolgozása. A gyakorlatokon és szemináriumokon azokra az anyagrészekre kell belezni a hangsúlyt, amelyeknél a professzor csak a fő összefüggésekre mutatott rá. Ilyen formában valószinüleg ezeknél az anyagrészeknél is alaposabb feldolgozást lehet elérni a hallgatók részéről. Az elmúlt félévben majdnem minden tanszék iratot dolgozatot valamilyen formában, melynek időpontját atanszékek egymás között előre megállapítottál! s igy a hallgatóknak nem jelentett megterhelést. Ebből a szempontból nézve a kérdést, nem hiszi, hogy ez a középiskolás módszerekhez való visszatérést jelentené. Helyes, ha a tanszékek félévenként egy-egy dolgozatot iratnak azoknál a tárgyalóiéi, ahol ezeknek szükségessége felmerül.A tapasztalat szerint a dolgozat Íratása komoly eredményeket hozott. A speciálkollégiumok kérdésének megvitatása igen kívánatos, szükséges azt megbeszélni, milyen tapasztaltok Ta ..ak ezen a téren. /\01
