Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged

1954. 12. 17. 4. rendes kari ülés

óta következetesen vallott felfogásomnak. Ami végül a névélőmunkával foglalkozó harmadik részt illeti, a haladó hagyományokat éppen hogy megemliti, pedig ezek az uj szakasz politi­kájához szervesen hozzátartoznak. A párthatározat hangsúlyozza egész haladó irodalmi örökségünk oktatásának szükségességét a középiskolák vonalán. Talán nem fölösleges megemlíteni, hogy az előadásokon kivül, melyekben igyekszem a szocialista hazafiságra nevelést a lehetőségig megvalósítani, az évek óta népszerű szakköri foglalkozások is haladó örökségünket szerettetik még az I.éves hallgatósággal. Both Ödön ta­nársegéd áldozatos munkájának gyümölcseként a tavalyi szakkör feldol­gozta Kölcsey, Vorösmarthj Eötvös, Petőfi, Arany, Bajza jogi és poli­tikai nézeteit; az idei programban, melyet kereken 2o hallgatóval kez­dünk megvalósítani, ezeken kivül szerepelnek Zrinyi, Rákóczi Ferenc, Bessenyei, Széchényi, Wesselényi, Vajda és Ady politikai nézetei is. Egy mondatot ez is érdemelt volna. Bizonyára a mi hibánk, hogy nem beszéltünk róla, nem folyamodtunk a hírverés eszközéhez. Horváth Róbert egyetért Bónis Győrgy hozzászólásának első részével, mely dicséri a referátum tömörségét, a legfontosabb problémáknak he­lyes megragadását és jó lényeglátását. Ha az előadmány minden kérdésre részletesen kitérne, akkor igen nagy terjedelmű lett volna. Kiváló rendszerezésü, rámutat a leglényegesebb kérdésekre. Emellett mégis úgy tűnik, hogy egyes problémák emlitést nem nyertek, vagy nem megfelelő mértékben kaptak helyet a referátumban. Maga részé­ről úgy találja, nem sok vonatkozásban szerepelt a statisztikai tanszék. Úgy találja, hogy a statisztikai tanszék is az uj szakasz óta feladatát szintén fokozott felelősséggel végzi. Rámutat arra, hogy a statisztika fejlődésének vonalán nincs olyan mértékű fejlődés, mint a jogtudomány egyéb területein mutatkozik. Szükséges azonban mégis megemlíteni a mun­kának azon eredményeit, melyeket a t anszék elért. így többek között te­vékenyen részt vett a statisztikai tankönyv feldolgozásában. A statisz­tikai tanszék a legdöntőbb jellegű feladatokat elvégezte, ennek a mun­kának eredményei számszerűleg is kimutathatók. Mintegy 7o-So nyomtatott oldalt tesz ki az emlitett tárgykörökben kifejtett munksság. Ennek hatá­sa egyébként megmutatkozik az egyetemi oktatómunkában, főleg pedig a gyakorlati órák keretében nyilik lehetőség ezeknek érvényes!téséré.A speciálkollégium vezérfonalát is elkészítette. Az elmondottak összhangban vannak a K.V,határozatának a szakmai oktatás­ra vonatkozó célkitűzéseivel. A nevelői munka vonalán a tanszék - az oktatás kismérvű volta miatt, csupán 2 órás speciálkollégiumot ad elő jelen félévben - nem tud oly eredményt felmutatni, mint azok a tanszé­kek, hol nagyobb lehetőség van a hallgatókkal való foglalkozásra. Ennek ellenére a statisztikai előadások hallgatói közül sokan járnak be a t an­­székre konzultálni. Megemliti végül, hogy speciálkollégiumát 16-an vet­ték fel. Antalffy György szintén csatlakozik Bónis György hozzászólásának első mondataihoz s a maga részéről az előadmánnyal teljesen, minden vonatko­zásban egyetért. Azok a kérdések, amelyeket az előadmány felvet, igen jelentősek, szükséges azokat részletesen megvitatni.- Olyan helyzetfel­mérésről van itt szó, amely tartalmazza, hogy az uj szakasz óta a kar oktatói milyen eredményeket értek el általában és példaszerűen, valamint felvet olyan kérdéseket, amelyeket a karnak a jövőben meg kell oldania. Bónis György hozzászólásának további részével - bér nagy örömmel tapaas talta, hogy a kari ülésre oly gondosan felkészült, s Írásban is elké­szítette hozzászólását, mely például szolgálhat mindnyájunk számára - nem ért egyet. A hozzászólás igen terjedelmesen foglalkozik 1951,1952.­­es tanszéki problémákkal, azonban — amennyiben jól tud olvasni — tudo­mása szerint a mai .ülésen a Központi Vezetőség oktatási határozatának és a III.Kongresszus határozatainak végrehajtása a karon kérdéaéwn TM

Next

/
Thumbnails
Contents